A távirati iroda annak kapcsán kereste meg Kovács Brigitta igazgatót, hogy az intézmény először rendezi meg az "Alla Zingarese - kultúroma-napok" című programsorozatot, amelyen - a december 6-i gálahangversenyen és a december 8-i iskolanapon - az intézmény kiemelkedő tehetségű, volt és jelenlegi diákjai mutatkoznak be.
A fesztivál fő témája a roma zenekultúra és annak az európai, illetve a magyar zenekultúrára gyakorolt hatása. A cím arra az értékes zenei hagyományra utal, amely Haydn és Mozart műveiben is megmutatkozik: alla ungarese, alla zingarese (vagyis: magyarosan, cigányosan) jelöléssel több kompozíciójukban találhatók táncos jellegű tételek.
Kovács Brigitta megjegyezte, hogy a roma művésztársadalomra mindig is jellemző volt a sokoldalúság, a műfaji változatosság, számtalan roma származású diák folytatta tanulmányait a Bartók konzervatóriumban, akik később a zeneművészet vagy a közélet szerteágazó területein váltak híressé, szereztek megbecsülést az országnak, az iskolának.
Magyarország mindig híres volt zenészeiről, zenetanárairól és az oktatás színvonaláról - mondta az igazgató, aki maga is zeneelmélet-szolfézs szakos tanár, karvezető, s e mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa.
Véleménye szerint addig, amíg mindössze hat konzervatórium és egy zeneakadémia működött az országban, e mellett a kihelyezett képzéseken zenetanárokat képeztek, a közoktatási, felsőoktatási törvény megváltoztatásával ma már egy diplomával rendelkező ember bármikor alakíthat ilyen jellegű intézményt, igénybe véve az állami támogatást.
Jelenleg mintegy 850 zeneiskola, 22 konzervatórium működik, a létszámkeret megnőtt, e mellett az egyetemek is indítottak művészeti szakokat - mondta.
A végzett diákok, akiknek száma így jelentősen megnőtt, a piaci igények változása, az éttermek bezárása miatt nem kapnak állást, külföldön is egyre kevesebb a lehetőségük. Főként a cigányzenészek hagyták el a pályát, vállalkozóvá váltak, más lehetőségeket keresnek, de a jelenség független attól, hogy valaki roma származású-e - mutatott rá.
Kovács Brigitta a fő problémának a romák között leginkább azt tartja, hogy azzal az indokkal, hogy ők "zenészdinasztiákból származnak", egyéb tantárgyakat nem akarnak tanulni, így elméleti tudás, képesítés nélkül zenetanárok sem lehetnek. A másik oldal pedig az, hogy nem fogadják a roma származású zenetanárokat - tette hozzá.
A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója az MTI-nek megjegyezte, hogy addig, amíg a kormányzat a halmozottan hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségén kíván - nem túl sok sikerrel - javítani, a kimagaslóan tehetséges emberek számára nem kínál lehetőséget.
Véleménye szerint az "Alla Zingarese - kultúroma-napok" rendezvény ünnepi hangulata akár erre is ráirányíthatja az illetékesek figyelmét.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, a programsorozat védnöke ezzel kapcsolatban az MTI-nek úgy fogalmazott: a magyar zenekultúra felépítéséhez szervesen hozzájárultak a cigányzenészek, de mára fordult a világ, mások lettek a realitások, kisebb az erre vonatkozó igény.
Megjegyezte, hogy zenészekből mindig is túlképzés volt Magyarországon, de mára a 21. századnak megfelelő, sokoldalúan képzettnek kell lenniük azoknak, akik erre a pályára készülnek, hiszen nyelv, vagy zeneelméleti tudás, vagy akár a humántárgyak ismerete nélkül nem tudnak érvényesülni.
Az országgyűlési biztos elmondta, maga is, a családi hagyományt folytatva, eredetileg zenésznek készült, de időben felismerte, hogy ez a pálya mennyi veszélyt rejt magába, s végül, a tanárképző elvégzése után, az ELTE-re vették fel, történelmet, valamint állam- és jogtudományokat is tanult, és romológiára szakosodott.
Kállai Ernő véleménye szerint zenészekre most is szükség van, de a pályán maradás érdekében sok harcot kell vívniuk, de problémáikat az állami támogatás átalakítása sem oldaná meg.
