Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai tanszékének vezetője a XXI. század utolsó évtizedeire várható forgatókönyveket ismertette a Kárpát-medence térségére vonatkozó éghajlati modellezés alapján. Az európai uniós együttműködésben készült regionális klímamodell térbeli felbontása még csupán 50 kilométerszer 50 kilométer részletességű.

A 2071 és 2100 közötti időszakra eddig kétféle előrejelzés alapján modelleztek: egy pesszimista és egy közepes forgatókönyv készült. Mindkét változat szerint a nyári hőmérséklet változik a legnagyobb mértékben, akár 4-5 fokos emelkedésre is számíthatunk. Legkevésbé a tavaszi hőmérséklet tér majd el a mostanitól, két és fél, három fokot növekszik.

Az extrém hőmérsékleti indexek jelentős változása várható Magyarországon. Az egy évszázaddal korábbi adatokhoz képest a század végén 91 százalékkal több hőségnap lehet, 30 Celsius fok fölötti maximális hőmérséklettel, a 35 Celsius fokos maximumot is meghaladó forró napok száma pedig három és félszeresére nőhet. Telente 83 százalékkal kevesebb zord nap jöhet, mely a -10 Celsius alatti minimum hőmérsékletet jelenti. A legnagyobb mértékben a túl meleg éjjelek száma emelkedik, megsokszorozódhat a 20 foknál melegebb legalacsonyabb hőmérsékletű éjszaka.

A várható csapadékváltozás a Kárpát-medence térségében kétirányú. 10-30 százalékkal szárazabb nyaraink és 20-35 százalékkal nedvesebb teleink lehetnek a közepes illetve pesszimista modellezés alapján. Az extrém módon csapadékos napok száma - napi 20 milliméternél több csapadék - a legnagyobb mértékben januárban nőhet, akár négyszeresére is. A legnagyobb, közel 50 százalékos visszaesés pedig a júliusokat érintheti.

Bartholy Judit hangsúlyozta, hogy kutatásaikban a következő lépés Magyarország 10-20 kilométerre finomított éghajlati modellezése, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálattal közösen végeznek uniós és hazai támogatással.