Szabó Csaba elmondta: az UNESCO 1987. december 11-én vette fel Hollókőt a Világörökség-listára. Magyarországon Hollókő és Budapest volt az első két helyszín, amely kiérdemelte ezt a megtisztelő címet.
Az 1973 óta létező listán Hollókő volt az első falu, amelyik ilyen nemzetközi elismerést kapott - tette hozzá.
Az évfordulóra karácsonyi képeslapot készítettek hollókői fotóval, amelyet vasárnap egyedi postai bélyegzővel látnak el, és emlékbélyeg is készült a faluról.
Szabó Csaba a világörökségi két évtized kapcsán az MTI-nek elmondta: nagyon fontos, hogy ismertté és elismertté vált a település, azt azonban nem tudták elérni, hogy a magyar állam felelősséget vállaljon a falu működtetésében.
Kifejtette: a nógrádi falut az 1960-as évek elejéig még Magyarországon sem ismerték, ma pedig évente több, mint százezer látogató keresi fel a települést, köztük több ezer japán és amerikai turista, akik mesevilágnak tekintik Hollókőt.
Sokat számít a rang, hiszen az ismertség önmagában is vonzza a látogatókat a rendezvényekre, így például a várjátékokra, vagy a Húsvéti Fesztiválra - tette hozzá.
Hollókő polgármestere a legfontosabb célnak nevezte, hogy élő maradjon az ófalu, ezért a hagyományőrzést már az iskolában elkezdik: Hollókő az első osztálytól önálló tantárgy, és törekszenek arra, hogy helyben telepítsék le bizonyos mesterségek művelőit.
Az ófaluban 65 műemléki ház található, ezek egyharmada önkormányzati tulajdonban, a többi épületet ugyanilyen arányban helyi lakosok lakják, illetve hétvégi házként funkcionálnak.
Szabó Csaba az elért eredmények közé sorolta a középkori vár felújítását, a szálláshelyek bővítését, a falumúzeum, a szövőház, a kézműves üzletek felújítását, vagy azt, hogy Hollókőn immár digitális idegenvezető is kalauzolja a vendégeket.
Mindezt azonban pályázati pénzekből valósították meg, mert bár a világörökségi felterjesztést a magyar állam nyújtotta be, felelősséget mégsem vállal a világörökségi faluért. A 400 lakosú település önkormányzata a hozzá hasonló települések költségvetéséből oldja meg a műemlékvédelmet, a népi kultúra ápolását, a fejlesztéseket, fizeti a tervezőket, a műemléki, turisztikai szakértőket - mondta.
Hozzátette: a többi világörökségi helyszínnel együtt többször is eredménytelenül próbálták elérni, hogy bekerüljenek az állami költségvetésbe.