Bátyi Zoltán közleménye szerint az első rendű vádlott, Kószó László Mihály már hosszabb ideje együtt élt 83 éves beteg édesapjával, az ügy későbbi sértettjével, aki gondozásra szorult. Velük lakott szívességi alapon a másodrendű vádlott is. A fiú és apja közt idővel rossz viszony alakult ki, ami a vádlott italozó magatartásából és részben a sértett egészségi állapotából fakadt.
2006. április 22-én a fiú egész napos italozást követően tért haza, s az ivást a másodrendű vádlottal otthon is folytatta. Emiatt szóváltásba kerültek az idős férfivel, aki késsel támadt fiára. Az elsőrendű vádlott a gyenge fizikai állapotban levő férfitól a kést elvette, és verni kezdte. Az apa az első ütéstől a földre esett, majd ezt követően fia többször megütötte a fejét, nyakát leszorította, mellkasát feltehetően megtaposta. Az idős férfi már nem tudott felkelni a padlóról, ezért a vádlottak megpróbálták felállítani, de sem orvost, sem mentőt nem hívtak.
A sértett holttestére másnap a postás talált rá, aki a nyugdíjat kézbesítette volna. Kihívta a mentőt, de a szakemberek már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek pénteken a Szegedi Ítélőtábla Kószó László Mihályt, s ezért jogerősen négy év börtönre ítélte. Az ügy másodrendű vádlottját a Csongrád Megyei Bíróság korábban jogerőre emelkedő ítéletében segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében találta bűnösnek, s három hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönre ítélte.
