A rokkantsági ellátási rendszer 2008. január 1-jével megváltozik és bevezetik az úgynevezett rehabilitációs járadékot. A változtatás célja, hogy rokkantsági nyugdíjat valóban csak olyanok kaphassanak, akik még a rehabilitációval sem képesek teljes értékű munkavégzésre. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akik jövőre igénylik a rokkantnyugdíjat, azoknál két lehetőség jöhet szóba. Egyrészt a rokkantnyugdíj, másrészt a legfeljebb három éves rehabilitáció. Ez utóbbi célja, hogy a rokkant a rehabilitáció után a megmaradt képességének leginkább megfelelő munkát találjon, és járadék helyett bérből élhessen- mondta a Független Hírügynökségnek Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szociális szakállamtitkára.

A rehabilitációs járadékot a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál lehet majd igényelni. Ezután az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ad szakvéleményt az illető egészségkárosodásának a mértékéről és arról, milyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy a képességeinek megfelelő munkát végezhessen. Ennek három csoportja van: az orvosi, a szociális és a foglalkoztatási rehabilitáció. A bizottság ezek alapján egyszerre javasolhat az illetőnek fizikoterápiás vagy pszichológiai segítséget, esetleg családsegítést- mondta Forgó Györgyné.

A bizottság szakvéleménye után az érintett rokkantnyugdíjas és a munkaügyi központ kirendeltsége úgynevezett rehabilitációs megállapodást köt. Ebben rögzítik, hogy az ellátásban részesülőnek mit kell megtennie azért, hogy munkába tudjon állni, illetve azt is, hogy ehhez milyen állami segítséget kap. Ez lehet átképzés, valamilyen speciális feladat betanítása, esetleg a munkahelyén néhány átalakítás. A rehabilitációt mentorok fogják segíteni, akik a munkaügyi központok munkatársai lesznek.

Jelenleg csaknem 800 ezer rokkantnyugdíjas él Magyarországon, és több mint hatvan százalékuk, 460 ezer ember még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. A rehabilitációban először nagyjából 3000 ember vehet részt, és a szakemberek igyekeznek olyanokat választani, akiknél valóban sikeres lehet a program. A rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával, és legfeljebb három évre lehet igénybe venni. A szaktárca célja azonban az, hogy minél többen ennél rövidebb idő alatt is munkát vállalhassanak, eltarthassák magukat és családjaikat.

A program indítása eleinte minden bizonnyal többletkiadásokat ró a költségvetésre, ám hosszú távon az egyén és az ország számára is jövedelmező lesz. A rehabilitáció után munkába állt rokkantnyugdíjasok magasabb jövedelemből gazdálkodhatnak majd, míg az általuk befizetett adók és járulékok az államkasszába folynak. Ez tehát azt jelenti, hogy hosszú távon mindez megtakarítást jelent a büdzsének - tette hozzá a szociális szakállamtitkár.