Horváth József dandártábornok közölte: a flottát üzemeltető 17 nemzet a tervek szerint rotációban biztosítja majd a gépeken szolgáló katonákat, és az is elképzelhető, hogy vegyes személyzete lesz a C-17-eseknek.
Horváth József hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságának transzatlanti albizottságának ülésén adott tájékoztatást a stratégiai szállítóflotta bázisával kapcsolatos döntés részleteiről.
Emlékeztetett, hogy a NATO november közepén döntött arról, hogy a három jelölt - a németországi Ramstein, a romániai Konstanca, valamint Pápa - közül a magyar bázist választja és illeszti be a C-17-es program alapjait meghatározó dokumentum tervezetébe.
A NATO által tervezett, három-négy Boeing C-17-es "Globemaster" típusú szállító repülőgépből álló stratégiai légi szállítási flotta első gépe várhatóan 2008 végén érkezik meg bázisrepülőterére, a teljes állomány 2009-ben áll majd hadirendbe.
Horváth József ismertetése szerint nem csak katonai, hanem európai uniós humanitárius feladatokat is elláthat majd a légiflotta.
A C-17-es szállítógépek előnyének nevezte, hogy nagyméretű haditechnika szállítására képesek, és akár "nem telepített" repülőtereken is le tudnak szállni.
Ismertetése szerint Magyarország vállalta a repülőgépek "regisztrációját is", azaz a C-17-esek magyar felségjelzést kapnak majd.
Kérdésre válaszolva közölte: ez nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra nézve, hiszen ugyan hadműveleti területekre is szállítanak majd, de azokon belül már nem ezekkel a repülőgépekkel viszik tovább a szállítmányokat. Hozzátette: a valós biztonsági kockázatot sokkal inkább az jelenti, ha nincs ilyen légi szállítási képessége Magyarországnak.
Mint mondta, csökkenti a repülési- és a biztonsági kockázatot az is, hogy a C-17-esekkel egyhuzamban megtehető az út Afganisztánba, amely például a magyar An-26-os szállítógépekkel csak több leszállással oldható meg.
A tábornok közölte: elsősorban a kelet-ázsiai régióba és Afrika egyes területeire szállítanak majd a C-17-esek.
Horváth József szólt arról, hogy Pápán és környékén mintegy 200 külföldi család települhet majd le, köztük civilek és katonák is. Mint mondta, a bázison fejleszteni kell majd a hangárokat, illetve a tűzoltási képességet is. Összességében mintegy 6 milliárd forintos fejlesztésre van szükség, amelyet a nemzetek közösen finanszíroznak majd.
Szólt arról is, hogy a NATO 25-30 éves távra tervezi a pápai jelenlétet, eközben a légiflotta várhatóan bővülni fog.
A döntés novemberi bejelentésekor Szekeres Imre honvédelmi miniszter kiemelte: a bázisrepülőtér fontos szerepet játszik majd az Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő állomány váltásában, a missziókban szükséges logisztikai anyagok utánszállításában.
Kiemelte, hogy a bázisrepülőtérrel a régió forgalma és munkahely-felvevő képessége várhatóan jelentős mértékben nőhet majd. Szekeres Imre szerint a mintegy 250 fős nemzetközi kontingens ellátása - becslések szerint - Pápán és annak környékén 300-500 civil munkahely létrejöttét jelentheti, hiszen a repülőgépek üzemeltetése céljából több mint 200 fős, 17 nemzet katonáiból és a Boeing cég szerelőiből álló egység települ majd a bázisra.
