Elmondta, hogy 1950 óta az ENSZ közgyűlésének határozata alapján december 10-e az emberi jogok napja. Ilyenkor gondolunk azokra az emberekre, akiknek nem adatott meg a szabadság, az igazság és a béke - tette hozzá.
Mint kiemelte, Magyarországon az emberi jogok védelmére szerteágazó intézményhálózat jött létre.
Azonban elmondta azt is: sem a cigány kisebbséghez tartozók, sem a fogyatékkal élők, sem a nők egyenlő méltóságú személyként kezelése nem valósult meg, különösen a foglalkoztatás terén.
Emlékeztetett arra, hogy a 2007-es évet az Európai Parlament az "Egyenlő esélyek mindenki számára" európai évvé nyilvánította.
A társadalmi megújulás operatív program keretében számos lehetőség adódik a hátrányos helyzetű csoportok, települések helyzetének javítására - jelentette ki a miniszter.
Szabóné Müller Tímea (MSZP) feltette a kérdést: vajon minek köszönhető, hogy Magyarországon az előítéletek inkább nőnek, mint csökkennek?
Mint kiemelte, éppen az emberi jogok tartoznak ahhoz a kérdéscsoporthoz, amelyből a politika szívesen merít, amikor aktuális politikai érdekei úgy kívánják.
Herényi Károly (MDF) az emberi jogok napja kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy hónapok óta fekszik a parlament asztalán egy politikai nyilatkozattervezet a kubai ellenzéki politikusok védelmében.
Az ellenzéki politikus utalt arra is, hogy vasárnap a Magyar Gárda tartott felvonulást a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. Mint mondta, a Magyar Gárdával kapcsolatban nem az az ijesztő, hogy milyen ruhájuk van, "hanem az a tekintet, ami ránk néz". Hozzátette: egy népcsoportot, a cigányságot nem lehet rémületben tartani a saját hazájában.
Gusztos Péter (SZDSZ) közölte: helyes volt az elmúlt ciklusban antidiszkriminációs törvényt alkotni.
A Magyar Gárdával kapcsolatban úgy fogalmazott: egy militáns, és külsőségeiben szándékosan félelemkeltő félkatonai alakulat akarja megfélemlíteni Magyarország legnagyobb kisebbségét.
Lukács Tamás (KDNP) azt kérdezte, hogy vajon a fogyatékkal élők valóban úgy érzik-e, hogy a rendszerváltás óta a kormányok mindent megtettek az érdekükben.
Balog Zoltán (Fidesz) közölte: pártja mélységesen elítél minden etnikai alapú diszkriminációt, gyűlöletkeltést, és ellene minden alkotmányos eszközzel fellép.
Miközben tudjuk, hogy nem helyes cigánybűnözésről beszélni, azt is tudjuk, hogy vannak települések, ahol "a többségi magyar is kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe a roma kisebbségekkel szemben" - jelentette ki az ellenzéki politikus, majd hozzátette: az emberi jogok nemcsak a kisebbséget, hanem a többséget is megilletik, mert, mint fogalmazott, aki most többség, az lehet kisebbség is egyszer.
