Freund Tamás annak kapcsán nyilatkozott, hogy kedden veszi át "Az év ismeretterjesztő tudósa díjat - a csillaggal", s az ünnepségen "Cannabinoidok szerepe kóros agyműködésekben: a szorongástól az epilepsziáig" címmel beszámol az általa vezetett kutatócsoport eredményeiről.
Ismertetése szerint humán alkalmazásra szánt készítményt állítanak elő gyógynövényből, erre konzorciumban nyertek pályázatot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH). A farmakológiai vizsgálatok elvégzése körülbelül háromnegyed évet igényel, majd a KOKI szerződést köt egy klinikai tesztelő céggel, amely több központban - Magyarországon és külföldön - végzi el a készítmény klinikai próbáit.
"Az agyra köztudottan hat a marihuána aktív komponense, a cannabis. Kiderült, hogy ez azért lehetséges, mert az agyban belső, úgynevezett endogén cannabinoidok termelődnek. Ennek megfelelően az agy rendelkezik e vegyületek érzékeléséhez szükséges receptorral (jelfogóval)" - magyarázta a tudós.
Ismertetése szerint a cannabinoid vegyületek a jelfogókkal egyetemben az idegsejtek közötti kommunikáció egészen új formáját teszik lehetővé.
"Az eddig ismert kommunikáció az idegsejtek között arról szólt, hogy az impulzust generáló idegsejt továbbítja az ingerületet. Itt viszont a fogadó idegsejt képes visszaszólni az ingerületet küldő neuronnak, hogy elég az impulzusokból" - mondta Freund Tamás, hozzátéve, hogy a rendszer felfedezése részben a KOKI kutatóinak nevéhez fűződik.
"Sikerült lokalizálnunk az agyban a rendszer receptorait, meg tudtuk mondani hogy hol, milyen területen, milyen sejttípusokhoz kötődnek és hogyha ezeket aktiválják - a kívülről bevitt marihuána hatóanyagával, vagy az agy által termelt cannabinoidokkal, ez pontosan milyen mechanizmusokat indít be, milyen neuronhálózatokat befolyásol, milyen betegségek kialakulásában játszik szerepet" - emelte ki.
Kifejtette: a hibás visszajelzés az agy egyes területén pánikbetegséget okoz, más agyterületen a rendszer az addikcióban játszik óriási szerepet, s nemcsak a cannabis-szal, hanem az alkohollal, nikotinnal, heroinnal, vagy bárminemű egyéb anyaggal szembeni függőség kialakulásában is. A rendszere meghibásodása a kóros elhízásban is közrejátszik.
"A KOKI kutatóinak sikerült elsőként bebizonyítani a rendszer szerepét a szorongásban olyan egereken, amelyeknél kiiktatták a cannabinoid-receptor génjét. A génkiütött" állatoknál ötször erősebb a szorongás a kontrollcsoporttal szemben" - mondta az akadémikus, hozzátéve, hogy ezeknél az egereknél nem lehet alkoholfüggőséget kiváltani.
"Azt is nekünk sikerült bebizonyítanunk, hogy a cannabinoid-rendszer az epilepszia kialakulásában is óriási szerepet játszik. Károsodása estén túlserkentés alakul ki, mivel az impulzust gerjesztő sejtek nem kapják meg a negatív visszajelzést" - emelte ki.
Freund Tamás magyarázata szerint e hatásmechanizmusok megismerése új típusú megközelítést jelent a terápiában.
Tájékoztatása szerint az intézetnek már van egy szabadalma, amelynek hasznosítására céget hozott létre: olyan gyógynövényalapú új szorongásgátló készítményeket fejlesztenek ki, amelyek a jelenleg használatos gyógyszereknél sokkal kisebb mellékhatásokkal rendelkeznek majd.
"Az NKTH-tól elnyert pályázatban az alapkutatások folytatására is kaptunk pénzt. A már létező modellünk alapján a szorongás speciális alfajai kezelésére alkalmas gyógyszer-kombinációkat próbálunk kifejleszteni" - mondta.
Kifejtette: némely készítmény a vizsgadrukk, vagy a fogorvostól való félelem csillapítására alkalmas, más a súlyos krónikus szorongás kezelésére.
"Valószínűleg mindegyik egy kicsit másképp keletkezik, s ezért mindegyiket más gyógynövény-kombinációval lehet majd csökkenteni, vagy megszüntetni. A mi modellünk alapján, úgy gondolom, sikerül megfelelő gyógynövény-kombinációt kifejleszteni a poszttraumatikus stresszbetegségre, amely a ma létező szorongásgátlókkal nem is gyógyítható" - mutatott rá Freund Tamás.
Kifejtette: az amerikai hadseregben ez egy óriási probléma, a bevetésen részt vett katonák 70 százaléka szenved poszttraumatikus stresszben, s jelentős részük depresszióba esik. A katonák között kétszer annyian lesznek öngyilkosok, mint ahányan a harcokban elesnek.
"Úgy gondoljuk, hogy a mi modellünk alapján ezen a területen is sikerül majd közelebb jutni a megoldáshoz" - összegezte Freund Tamás.