Bár jóval kevesebb repülőgép közlekedik, mint ahány gépjármű, gépenként hatalmas mennyiségű kerozint, szénhidrogéneket tartalmazó kőolajszármazékot - égetnek el. Egyetlen Budapest és New-York közötti légiúton például a MALÉV B-767-esei 41 ezer litert, amelynek az égés során távozó emissziói, "kipufogó-gázai" súlyosan károsítják a magas légkört. Ezt igyekeznek mérsékelni a nagy gyártók új, részben metilésztert tartalmazó, vagyis környezetbarátabb üzemanyagokkal is jól működő gázsugár-hajtóművek kialakításával.
A derűs napokon az azúrkék égre tekintők előbb-utóbb megpillantanak egy csillogó fénypont mögött húzódó, olykor páros fehér csíkot. Ez a kondenzcsík, a tíz kilométernél magasabban, a sztratoszféra határán repülő gépek égi nyoma. A sugárhajtóműveik által hátrafújt levegő-gáz víztartalma kondenzálódik és fagy nyomban jégtűkké a mínusz 50 fokos légkörben. Aztán hamarosan elpárolog, máskor a napsugárzást visszafogó felhőréteggé vastagodik.
Ennél jóval károsabb hatású a hajtóműben elégett kerozin szén-monoxid és nitrogén-oxid tartalma, ami a magas-légkörben fokozza az ózonpusztulást, s ezzel gyorsítja a Föld felmelegedését.
Az egyik legnagyobb hajtómű-gyártó, a nemzetközi CFM konszernhez tartozó francia Snecma villaroche-i (Párizshoz közeli) gyárának próbatelepén - közlésük szerint - már sikerrel működtetnek egy, a nagy utasszállítókon használt CFM-56-7B típusú gázturbinás hajtóművet, amelynek üzemanyagához, a kerozinhoz 30 százaléknyi, biomasszából nyert metil-észtert kevernek. Valójában közönséges étolajat, aminek az elégésekor nem keletkeznek az imént felsorolt káros anyagok.(A gondolat nem új, hiszen a benzinkútjainknál is olyan üzemanyagot kapunk, amihez már gyárilag kevertek 5 százaléknyi metilésztert). A Snecma alelnöke, Pierre Thouraoud szerint a kísérleti hajtóművel azt vizsgálják, hogy az miként működik, mindenfajta átalakítás nélkül. Egyelőre nem jelentkezett probléma és a kevert üzemanyaggal a kísérleti hajtómű szénhidrogén kibocsátása 20 százalékkal csökkent.
A vizsgálatot a gépbe szerelt hajtóművel üzemi körülmények között folytatják. Az üzemanyagnak ugyanis nem szabad felforrnia, amikor működés közben alaposan felmelegszik. De megdermednie sem a nagy magasságok fagyos hidegében (ami miatt a második világháború elején a katonai gépekről a dízelmotorokat sürgősen le kellett szerelni). Fontos, hogy egyenletes legyen a biomassza energiatartalma és ne gyengítse a forgó alkatrészek kenését sem. Ezekben a kísérletekben részt vesz az amerikai Klíma Akció társulás, az európai Alpha.Bird program is.
Az amerikai Boeing és a hajtóműgyártó angol Rolls-Royce pedig már megállapodott az új-zélandi légitársasággal, az Air New Zealand-del, hogy a Boeing-747-es Jumbo-ikat hajtó RR-211-es sugárhajtóműveket 2008-tól - kísérletként - bio-üzemanyaggal is fogják használni. Az új-zélandiaknak ehhez vállalni kellett, hogy a szükséges, nagy mennyiségű metilészter megtermeltetik és folyamatosan biztosítják.