Gusztos a Gárda ellen
A Magyar Gárda vasárnapi tatárszentgyörgyi felvonulása kapcsán Gusztos Péter (SZDSZ) kedden napirend előtt a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjogi méltóságoknak meg kell szólalniuk az ügyben.
2007. december 11. kedd 11:29 - Hírextra
A liberális politikus szerint egyet lehet érteni az ombudsmanok hétfői állásfoglalásával, miszerint elérkezett az idő, hogy a magyar társadalom felelősségteljesen gondolkodó tagjai, különösen a választott vezetők, közjogi méltóságok megszólaljanak, és elítéljék a rasszista megnyilvánulásokat.
"Ordítóan hiányzik", hogy a köztársasági elnök megszólaljon ebben a kérdésben, és mondjon néhány egyértelmű mondatot a Magyar Gárdáról - emelte ki. Hozzátette: fontos lenne, hogy az ügyben megszólaljanak a magyarországi egyházak, valamint a parlamenti képviselők is.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman levélben valamennyi közjogi méltóságot megkereste azzal, hogy fejtse ki álláspontját a Magyar Gárdával kapcsolatban. A biztos a legfőbb ügyészt arra kérte, vizsgálja meg, milyen jogi és alkotmányos körülmények között működik a szervezet.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője hétfőn az MTI-nek azt mondta: Kállai Ernő levelére az államfő rövid időn belül írásban válaszol.
A Magyar Gárda 260, és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja vasárnap délután felvonulást tartott a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. A szervezet vezetői több sajtónyilatkozatban jelezték, hogy a demonstrációval a "cigánybűnözésre" akarják felhívni a figyelmet.
Takács Albert rendészeti miniszter azt válaszolta: egy európai államban elfogadhatatlan minden olyan demonstráció, mely kirekesztő és megfélemlítő célzattal a közbiztonság védelme ürügyén egy egész társadalmi csoportot kíván megbélyegezni.
Véleménye szerint a Magyar Gárda tüntetése provokatív volt.
Gál Zoltán (MSZP) napirend előtt arról beszélt, hogy december 21-étől Magyarország a schengeni egyezmény teljes jogú tagja lesz.
A több száz kilométeres határ jelképes vonallá változik - jegyezte meg. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a határellenőrzés megszüntetése hordoz magában bizonyos biztonsági kockázatot. Hozzátette: nehéz megmondani, hogy Magyarország Schengen-tagsága milyen hatással lesz az illegális migrációra.
Takács Albert rendészeti miniszter úgy válaszolt: december 21-én Magyarország uniós tagságának fontos eseményéhez ér. Hozzátette, hogy minden ilyen lépésnek vannak biztonsági kockázatai. Mint kiemelte, a határnyitás a határon túli magyarság számára is új lehetőségeket jelent.
Karsai Péter (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan emberek, közel egymillió háztartás, akiknek nem futja a gázfűtésre, és fával fűtenek. Ők az átlagbér 60-65 százalékából kénytelenek gazdálkodni - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a rászoruló réteg az "olcsóbb, lopott farakományból" veszi meg a téli tüzelőt. Pártja javaslata szerint az ipari méretet öltött falopást úgy lehetne visszaszorítani, ha a kormány bevenné a támogatási rendszerbe a fával fűtőket is.
Csizmár Gábor szociális államtitkár közölte: a gázár támogatási rendszer átalakítását követő szisztéma az igazságosság és az esélyegyenlőség alapján valamennyi család számára biztosítja az ellátást, ha azt szociális helyzete indokolttá teszi.
Aszódi Pál (Fidesz) szerint a jóléti rendszerváltás után az MSZP-SZDSZ kormány eljutatta az országot a társadalom teljes mélységében megjelenő szegénységig. Hozzátette: a 2,5 millió nyugdíjas 66 százaléka az átlagnyugdíj alatti jövedelemmel rendelkezik.
Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtitkár a jelenlegi kormány intézkedéseit sorolva elmondta: a kormány többek közt bevezette a 13. havi nyugdíjat, újra megteremtette a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét, folyamatosan emelte az özvegyi nyugdíjat.
Hoffmann Rózsa (KDNP) felszólalása kezdetén Kodály Zoltán zeneszerzőt idézte: "a zene lelki táplálék, és mással nem pótolható".
Miközben szólt a Kodály-emlékév sikerességéről, arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolákban alig van énekóra, és meg kell erősíteni a zenepedagógiát.
Arató Gergely oktatási államtitkár kiemelte: a Kodály-emlékév sikere nem a minisztérium sikere, hanem többek közt azoknak az iskoláknak a sikere, amelyek megmozdultak az emlékév kapcsán. Elmondta azt is, hogy 2007-ben 307 ezer a zeneoktatásban részt vevő diákok száma.
Forrás: MTI