Mégis - ismerve az ügymenetet - mikorra várható a népszavazás?

Tudomásom szerint döntött a Legfelsőbb Bíróság, elbírálták azokat a panaszokat, amelyek még a számlálással kapcsolatban beadhatóak voltak. Ennek eredményéről hivatalos közleményt fognak kiadni, illetőleg megküldik ezt a kezdeményezőknek, így mi is birtokában leszünk e döntéseknek. Szerintem ezek után nincs akadálya az Országgyűlésnek napirendre venni a kérdést, tehát még a 17-éig tartó ülésszak végéig megtörténhet ez.

Ha az Országgyűlés napirendre veszi a népszavazást, akkor mikor járulhatunk az urnákhoz?

Az, hogy napirendre veszi a parlament, azt jelenti, hogy elrendeli a népszavazást. Minden napirendi pont tárgyalásának vége egy országgyűlési határozat. Az elrendelő határozatot meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon, ami újabb csavar lehet az ügyben. Ha megtámadják, de eredménytelenül, vagy meg sem támadják, akkor kerül a referendum a köztársasági elnökhöz, akinek a kitűzést illetően van mérlegelési joga, hogy 90 napon belül mikor írja ki a népszavazást. De hangsúlyozom, a gáncsoskodó szándékúaknak még nyitva áll a lehetőség, hogy a parlament pozitív döntését megtámadják az Alkotmánybíróságon, ami pedig, mint tudjuk, nem úgy működik, hogy egy nap alatt elbírálja a beadványokat. Bár az utóbbi időben összekapták magukat.

A választási testületekbe delegált ellenzéki tagok nem tudnak tenni a népszavazás előmozdítása érdekében?

Ezek a kérdések mindenütt szavazással dőlnek el, és ezek eredménye általában számunkra kedvezőtlenek, mert az OVB többségi szavazatai nem a kezdeményezők javát szolgálják.

Tegyük fel, kiírják a népszavazást. Érvényes és eredményes lesz a voksolás? Hiszen most kétmillió egyirányú szavazat kell, miközben a kiíráshoz elég volt kérdésenként háromszázezer is.

Na, de ezt a háromszázezer aláírást két nap alatt teljesítették a magyar választók, vagyis elementáris a támogatottsága a kérdéseknek. A választásig lesz egy kampányunk. Úgy érzem, az emberek igenis szeretnének véleményt nyilvánítani. Mi hisszük, sikerre van ítélve a népszavazás eredményét és a részvételi arányt tekintve is.

Folyik a show tovább

Megkerestük kérdéseinkkel az OVI elnökasszonyát is,ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Sajtófőnökétől pedig azt a közlést kaptuk, hogy Rytkó Emília köztisztviselő, Balsai István pedig politikus, így nem volna szerencsés, ha egy köztestület vezetője véleményt nyilvánítana pártpolitikai jellegű kérdésekben.

Balsai Istvánnal készült beszélgetésünk után kaptuk a hírt, miszerint az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága nem tartja indokoltnak Rytkó Emília parlamenti meghallgatását, így eme közjáték nélkül mehet tovább a népszavazási folyamat. Szigetvári Péter pedig tegnap megírta Szili Katalinnak, hogy a parlament napirendre veheti a népszavazást. Az Országgyűlés elnöke bejelentette: a népszavazások elrendeléséről szóló határozati javaslat elkészítésével az alkotmányügyi bizottságot bízza meg. Hozzátette, hogy a házbizottság csütörtöki ülésén tárgyalják meg, mikor kerül majd napirendre a javaslat.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a múlt héten azt mondta, a Szabad Demokraták Szövetsége is azt szeretné, ha még idén decemberben a Ház elé kerülnének a Fidesz és a KDNP népszavazási kérdései. Mint mondta, az SZDSZ képviselőcsoportja a két ellenzéki frakcióval együtt igennel fog szavazni a népszavazási kérdések ügyében, annak ellenére, hogy a későbbi kampányukban a "nem" szavazat mellett fognak érvelni.

Érdekes, hogy az MSZP is kezdi komolyan venni a Fidesz-féle kezdeményezést, ugyanis megkezdték saját népszavazási kampányuk előkészítését, aminek egyik látványos jele, hogy a 2006-os választásokon a párt PR-tevékenységét irányító Szigetvári Viktort újra csatasorba állították. Kérdéses azonban, hogy nem késtek-e el a szocialisták saját akciójukkal, hiszen, ha minden simán megy, az ellenzék támogatói (avagy éppen az ellenlábasai) már tavasszal az urnákhoz járulhatnak ítéletet mondani a reformról.