Mintegy tízezer felnőttet követtek nyomon Nagy-Britanniában 17 éven keresztül. A kutatók azt találták, hogy azok, akik a vizsgálat kezdetén kevesebbet aludtak, kétszer nagyobb eséllyel haltak meg szívinfarktusban vagy agyi katasztrófában (stroke), mint azok, akik kitartottak a napi 7-8 órás alvás mellett.
Másrészről akik 8 óránál rendszeresen többet aludtak naponta, szintén kétszer nagyobb eséllyel haltak meg más - nem szív- és érrendszeri betegségekben -, mint az átlagot követő csoport.
A Sleep című szakfolyóiratban közzétett tanulmány nem tér ki az okokra.
A krónikus alváshiányról már megállapították kutatások, hogy növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Alvás során regenerálódik szervezetünk, a vérnyomás és pulzusszám csökkenésével tehermentesíti a szívet a nappali feszültség után - magyarázta Jane E. Ferrie, a londoni University College kutatója, a követéses felmérés egyik vezetője.
Néhány kutatási eredmény azt is valószínűsíti, hogy a rövidebb alvásidő az étvágy és a vércukorszint szabályozási rendszerét is felborítja - közölte Ferrie.
Nem tisztázott még az sem, hogy a hosszabb alvásidő miért emeli a nem szív- és éreredetű halálozás kockázatát. Néhány orvosilag kezelendő állapot, mint a depresszió és a rák fáradtsággal jár együtt, de egyelőre nincs elegendő adat az összefüggések pontosításához.
A követéses vizsgálatban 1985 és 1989 között 9781, 35 és 55 év közötti brit felnőtt vett részt. Alvási szokásaikról a vizsgálatba lépés időpontjában, majd 5-6 évvel később szolgáltattak információkat. További 12 év elteltével újra ellenőrizték egészségi állapotukat a kutatás vezetői.
