A kormány azt szeretné, hogy Magyarország őrizze meg kezdeményező szerepét, és a tagállamok közül elsőként legyen lehetősége törvénybe iktatni a lisszaboni szerződést a csütörtöki aláírás után. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány pénteken a parlament elé terjeszti, az Országgyűlés így már hétfőn szavazhat róla - mondta Daróczi Dávid a kormányszóvivői tájékoztatón.
A sajtótájékoztatón Göncz Kinga külügyminiszter elmondta: a szerződés minden olyan elemet tartalmaz, ami fontos Magyarország számára.
"Magyarország szempontjából ennek a tartalma is mindazokat a jellemzőket hordozza, amit szerettünk volna. Ennek felel meg az a szándéka a kormánynak, hogy ha lehet elsőként, vagy legalábbis az elsők között tudjuk ratifikálni" - mondta Göncz Kinga.
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos, hogy az Alapjogi Chartára utalás szerepel a szerződésben, ez tartalmazza az emberi és a kisebbségi jogokat is. A szerződésben megjelenik a tagállamok egyenlősége, szélesebb körben lesz lehetőség a megerősített együttműködésekre - tette hozzá.
A megállapodás megőrizte az alkotmányszerződés legfontosabb elemeit, de azok a változások is benne vannak, amelyekkel el lehet kerülni a referendumot azokban az országokban, ahol nem tűnik biztosnak a szerződés támogatása - mondta Göncz Kinga.
Magyarország schengeni csatlakozásával kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: Magyarország mindent megtett azért, hogy a schengeni határon túli magyarság minél kevésbé érezze meg a zónához való csatlakozás nehézségeit. Magyarország például megpróbál minél szélesebb körben ingyenes vízumot biztosítani.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kedden az MTI-nek azt mondta: a szerződés ratifikálása technikailag megoldható jövő hétfőn, hiszen a házszabály értelmében a jóváhagyásnak önmagában nincs akadálya a rendkívüli ülésen. Jelentősebb kérdésnek nevezte a szerződéshez kapcsolódó alkotmánymódosítás problémáját, ami az európai büntetőszabályok átvételét érinti, alkotmánymódosítást ugyanis nem fogadhat el a parlament házszabálytól való eltéréssel - húzta alá Szili Katalin.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke az MTI kérdésére kedden hangsúlyozta: a szavazásra házszabályi okokból december 17-én nem kerülhet sor, és a Fidesz nem fogja az alkotmánymódosítást házszabálytól eltéréssel támogatni jövő hétfőn. Csak akkor történhet meg a döntés, ha az alkotmánymódosítás végigmegy a megfelelő házszabályi lépcsőkön, így jövő februárban szavazhatnak a kérdésben - tette hozzá.
Az uniós reformszerződést várhatóan csütörtökön írják alá a tagországok állam- és kormányfői Lisszabonban. Ezt követően megkezdődhet a ratifikálási folyamat, amely a uniós remények szerint jövőre le is zajlik.
A tagállamok közül csupán Írországban kötelező népszavazásra bocsátani a kérdést, a korábban az alapszerződésre nemet mondó Hollandiában és Franciaországban bizonyosan nem lesz referendum. Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy Párizs az aláírás után a lehető leghamarabb, még decemberben ratifikálni szeretné a dokumentumot. A múlt héten a lengyel és az olasz kormányfő is bejelentette: országaik rövid időn belül jóváhagyják a közösségi megállapodást.
A reformszerződés a derűlátó vélemények szerint 2009 januárjában léphet életbe.
Az EU mintegy egy évtizede készülő intézményes reformja - amely alkotmányos szerződés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára - így 2009-től folyamatosan életbe léphet.
A reformszerződés a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hat országosra szabott intézményrendszeren.
A megállapodás egyebek között uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazza. Emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyás lehetőségét is. Magában foglal egy védelmi jellegű záradékot, amely közös fellépést irányoz elő, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.
Jegyzőkönyv formájában, tehát kötelező jelleggel a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok - blokkoló joggal nem rendelkező nagyságú - csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására.
