A főigazgató közlése szerint a múzeum látogatottsága a néhány évvel ezelőttihez képest megháromszorozódott. Mint mondta, tartósan fent szeretné tartani az intézmény iránti érdeklődést, a cél az, hogy évente 6-800 ezer látogató megforduljon az épületben.
Összehasonlításként említette a bécsi Kunsthistorisches Museumot, amely tavaly például 630 ezer látogatót fogadott.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a nagy népszerűségért ma már keményen meg kell dolgozni, a kötelező múzeumlátogatások kora lejárt, a fiatalokat, mint bárki mást, kiemelkedő kiállításokkal és professzionális marketing eszközökkel tudják csak behozni az intézménybe. Már a kiállítások címének megválasztása is azt a célt szolgálja, hogy minél inkább felkeltse a szélesebb közönség érdeklődését - mondta példaként Baán László.
Az intézmény költségvetése kapcsán szólt arról, hogy míg 2000 környékén átlagosan 200 millió forint saját bevétellel számolhattak évente, addig a múzeum egyre növekvő népszerűségének köszönhetően jelenleg mintegy egymilliárd forint az intézmény saját bevétele, amely jegybevételekből, szponzorációs támogatásból és teremkiadásokból származik.
A főigazgató a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kapcsolatáról szólva felvetette: szerencsésebb lenne, ha a magyar és az egyetemes művészetet bemutató intézmények szervezetileg egybe tartoznának. Ennek előnye lenne például, hogy a közös kiállítás-politikának köszönhetően a nemzetközi színtéren nagyobb lehetőségekhez juthatna a Nemzeti Galéria és mindenek előtt a magyar művészet - vélekedett.
Megjegyezte: a gondolat nem új keletű, alapításától kezdve ötven éven keresztül a Szépművészetihez tartozott a magyar és egyetemes művészet. A főigazgató ugyanakkor azt mondta, a két intézmény összevonása nincs napirenden.
A Reneszánsz év programjait nyitó, A Mediciek fénykora - Élet és művészet a reneszánsz Firenzében című kiállítás kapcsán elmondta, hogy a nagyszabású tárlatra január közepén érkeznek meg a műtárgyak Olaszországból.
A január 24-én nyíló különleges tárlaton, amely a Mediciek fénykorát történeti, művészeti egységekben mutatja be, hatvan, firenzei és más olasz múzeumok anyagából mintegy kétszáz műtárgyat láthatnak az érdeklődők. A kiállítás anyaga a legrangosabb mesterek alkotásaiból ad ízelítőt: Fra Angelico, Domenico Ghirlandaio, Filippo Lippi, Sandro Botticelli, Andrea Mantegna, Agnolo Bronzino, Giorgio Vasari festményei mellett, Leonardo- és Michaelangelo-rajzok, szobrok valamint domborművek is láthatóak lesznek a bemutatón.
Mindezek mellett számos különleges alkotás segíti a látogatókat abban, hogy megismerhessék a Mediciek életét: a család tagjait ábrázoló portrék, a korabeli Firenze mindennapjait bemutató festmények, kódexek, híres firenzei épületek korabeli modelljei, selymek, falikárpitok, korabeli viseletek, páncélok, a bútor-, az ötvös-, kerámia- és az üvegművesség remekei, az udvari kultúra emlékei, botanikai ábrázolások, és a Mediciek által az Alpokon túlról, sőt Afrikából, Ázsiából gyűjtött műtárgyak egyaránt érkeznek a budapesti tárlatra.
