Kákosy emlékkiállítás
A Szépművészeti Múzeum két kamara-kiállítással emlékezik Kákosy Lászlóra, a magyar egyiptológia egyik legkiemelkedőbb alakjára: az Antik Gyűjtemény tárlata február végéig, az Egyiptomi Gyűjteményé pedig március végéig látható - tájékoztatta a múzeum kommu
2007. december 13. csütörtök 09:43 - Hírextra
Az Egyiptomi Gyűjtemény és az Antik Gyűjtemény kiállítása az öt évvel ezelőtt elhunyt Kákosy László magánygyűjteményének mintegy 50 darabjából állt össze - közölte Lévay Zoltán kommunikációs osztályvezető-helyettes.
Az ismertető szerint az Egyiptomi Gyűjtemény tárlata "mágikus bajelhárító" emlékekkel az egyiptomi varázslás világát eleveníti meg. A bemutatott Hórusz-sztélék és gyógyító szobrok az időszámításunk előtti IV. századtól kezdve váltak általánossá. A bajelhárító varázslás emlékei - a mágikus hiedelem szerint ábrázolásaik és a rájuk vésett varázsszövegek révén - különböző veszélyes állatok, elsősorban kígyók és skorpiók, ellen nyújtottak védelmet, illetve az ezek által okozott sérüléseket gyógyították.
Lévay Zoltán összegzésében az is olvasható, hogy az Antik Gyűjtemény középpontjában az a Kákosy-gyűjteményből származó kis dombormű áll, amelyet az egyiptomi Thot isten szentélyfülkében ábrázolt, íbisz alakú képmásával díszítettek, és a görög Hermész isten nevét vésték rá. A darab különlegességét az egyiptomi és görög ábrázolási sajátosságok és a feliratok szerves egysége adja. A mellette bemutatott Ptolemaiosz- és római kori terrakotta szobrocskák Egyiptomban készültek, de ezek nem kizárólag a fáraonikus hagyományt folytatják: a két egyiptomi, pávián formájú Thot-figura mellett két görög típusú, de egyiptomi motívummal kiegészített Hermész-Thot szobrocskát láthatnak a látogatók.
Megjegyezte azt is, hogy az Antik Gyűjtemény tárlata az Évszak Műtárgya kiállítás-sorozatba illeszkedik. A közlemény szerint Kákosy László oktatói, kutatói, tudományszervezői munkájával a magyar egyiptológia kiemelkedő, nemzetközileg elismert alakja volt. Az ELTE régészet szakának elvégzése (1956) után három évig a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt, majd az egyetem egyiptológiai tanszékének tanársegédje lett, majd 1972-től több mint húsz évig vezetője volt.
Az egyiptológus iskolateremtő tevékenysége mellett sohasem szakadt el a múzeumi tárgyak vizsgálatától, hiszen a Szépművészeti Múzeum folyóiratában megjelent cikkei révén hozzájárult az intézmény anyagának tudományos feldolgozásához. Kákosy László egyik legfontosabb tudományos érdeme mindezek mellett az Egyiptomban zajló rendszeres magyar ásatások megalapozása volt.
Forrás: MTI