Political Capital elemez - nő a kockázat

A pénteken az MTI-hez is eljuttatott úgynevezett "kockázati figyelmeztetésben" azt írták: a Magyar Gárda tevékenysége kapcsán az jelenti a legnagyobb politikai kockázatot, hogy "a magyarországi cigány és nem cigány lakosság között amúgy is meglévő etnikai feszültség elmérgesedésével már rövid távon is akár erőszakos etnikai összecsapások alakulhatnak ki".

Ennek legfőbb oka, hogy a Magyar Gárda politikai stratégiája vélhetően egy ilyen cselekmény kiprovokálására irányul - tette hozzá a kutatóintézet.

Mint írták, mindez a magyar politikai szereplők egyik legfőbb mulasztására vezethető vissza: "a romaügy nyilvános megvitatását a közéleti szereplők átengedték radikális és szélsőséges politikai csoportosulások képviselőinek, akik politikai stratégiát építhettek a cigány-magyar ellentétre". Ez mélyíti a problémát, ellehetetleníti a normális párbeszédet, erősíti a szélsőségeseket, valamint növeli az erőszakos konfliktusok bekövetkezésének valószínűségét - vélik.

Emellett a kutatóintézet szerint a Magyar Gárda tevékenysége a nagy hazai és nemzetközi médiafigyelem hatására "jelentős mértékben rontotta a Magyarországról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, valamint demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően".

Emlékeztetnek rá: a 2006 őszétől kezdődően egyre nagyobb nyilvánosságot és lendületet kapott magyarországi radikális és szélsőjobboldali csoportok újjászerveződésének része, hogy 2007 nyarától több, önmagát "nemzeti önvédelmi" egyesületnek nevező szervezet is alakult Magyarországon.

"E tömörülések közös vonása, hogy civil szervezetként definiálják önmagukat, miközben nyíltan hirdetik tagjaik - akár fegyveres - felkészítését védelmi (katasztrófavédelmi, honvédelmi, rendvédelmi) feladatokra, ráadásul a rendőrség, a hadsereg, vagyis az állam alkalmatlanságára hivatkozva" - tették hozzá.

Megjegyezték: mindez annak a módszernek megfelelően történik, amely a társadalom politika- és pártellenességére alapozva különböző politikai törekvéseket igyekszik civil köntösbe helyezni. A civilség hangsúlyozása és az egyesületi forma tehát nem pusztán a bírósági bejegyzés jogi buktatóinak elkerülésére szolgál ezen egyesületek esetében, hanem politikai stratégia is egyben.

Az elemzés szerint a Magyar Gárda tevékenysége kockázatnövelő tényező a szomszédsági kapcsolatok szempontjából is. "Az utóbbi hónapokban több szomszédos államban is potenciális veszélyforrásként utalnak a Magyar Gárdára, egyes szomszédos országok ultranacionalista politikai szereplői pedig saját magyarellenes politikájukat kívánják igazolni a Magyar Gárda megalakulására való hivatkozással. Mindez kihat a térség politikai stabilitására" - tették hozzá.

A kutatóintézet szerint a Magyar Gárda megalakulása nem egyedi jelenség Kelet-Közép-Európában, így a térség egészére nézve növekedtek a politikai kockázatok.
Mint írták, a Magyar Gárda működése hasonló például a Bolgár Nemzeti Gárda tevékenységéhez, amelynek létrehozását 2007 augusztusában jelentette be a szélsőjobboldali Bolgár Nemzeti Unió (BNU). A bolgár gárda megalakulásának hátterében azok a tömeges roma zavargások állnak, amelyek Szófia egyik negyedében (Kraszna Poljana) törtek ki.

A BNU ezt kihasználva döntött a gárdaalapításról, mondván, hogy a szervezet célja a "nemzeti önvédelem". Az elmúlt 17 évben szerintük ugyanis Bulgáriában "cigányterror" volt tapasztalható, az állam azonban tétlen és közömbös maradt - emlékeztet a Political Capital. Hozzátették: a kezdeményezés heves vitát váltott ki a bolgár nyilvánosságban.

Mint írták, az etnikai összecsapások kockázatának növekedését jelzi, hogy egyes bulgáriai roma szervezetek bejelentették, hogy ellenállás gyanánt saját gárdát hoznak létre. Mivel a Magyar Gárda eddigi működése hasonlóságokat mutat a Bolgár Nemzeti Gárda működésével, ezért nem kizárható, hogy a magyarországi romák is hasonlóképpen, saját önvédelmük megszervezésével reagálnak a fenyegetésre - olvasható a Political Capital kockázati figyelmeztetésében.

Juhász Attila, a Political Capital kutatási igazgatója a távirati iroda érdeklődésére elmondta: a kockázatelemzés a kutatóintézet egyik tevékenysége. Mint mondta, évente kiadják a kockázatelemzésüket, és ha olyat tapasztalnak, ami hatással lehet a kockázat változására, tájékoztatják a közvéleményt, mint ebben az esetben a kockázati figyelmeztetés kiadásával.