Az elfogadott dokumentum szerint a status quót hosszú távon nem lehet fenntartani és a regionális stabilitás szempontjából megfelelő megoldást kell találni. Koszovónak olyan státusra van szüksége, amely demokratikus, több nemzetiségű, alkalmas a kulturális, vallási és kisebbségi örökség védelmére. Az uniós misszióban - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcs utáni sajtótájékoztatóján elmondta - Magyarország is képviselteti magát. Ennek pontos részleteiről a mostani tanácskozáson nem döntöttek, azt a külügyminisztereknek kell majd kidolgozniuk.

Az EU ismét kiemelte, hogy világos perspektívát kíván adni a Nyugat-Balkán országoknak, a régió egészét ugyanis az Unión belül akarja látni. A csúcson hosszas vita folyt arról, miképpen kezeljék Szerbiát, amely ellenzi Koszovó elszakadását. A zárónyilatkozat megállapítja, hogy az EU arra törekszik, hogy Szerbia integrációja érdekében minél hamarabb aláírják a stabilitási és együttműködési megállapodást, - feltéve, hogy Belgrád együttműködik a háborús bűnök kivizsgálását folytató hágai nemzetközi bírósággal - és ezt követően felgyorsul Szerbia tagjelölté válása.

A csúcs döntött arról, hogy Felipe Gonzales Spanyolország volt szocialista kormányfőjének vezetésével egy kilenc fős testület, egy úgynevezett Reflexiós Csoport, az Európai Unió 2020-2030 közötti jövőképét dolgozza ki. Feladatuk lesz megállapítani, hogy milyen külső és belső kihívásokra kell felkészülnie a közösségnek. A mandátumot úgy határozták meg, hogy a csoport ne foglalkozzon intézményi kérdésekkel (azokat a reformszerződés úgyis megoldotta), se bővítési kérdésekkel, és ne érintsék a költségvetést befolyásoló közösségi politikákat. Ezzel szemben térképezzék fel a szakértők a másfél évtized múlva várható bevándorlási kihívásokat, a fenntartható növekedés szempontjait, például az energetikai kihívásokat, hogy milyen mértékben módosulhat az európai szociális modell és milyen biztonságpolitikai környezettel szembesülhet majd az akkori unió.

A testületnek jövő év közepére kell felállnia, most csak annyi dőlt el, hogy az elnök mellett felkérik Jorna Ollilát a Nokia vezetőjét és Vaira Vike-Freiberga volt lett elnököt: vegyenek részt a testület munkájában. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korainak tartotta a kérdést, hogy lesznek-e magyar ambíciók a csoportban való részvételre. Előbb a parlamenti pártokkal kell egyeztetni és esetleg a környező régiókkal, országokkal- tette hozzá a politikus.

A csúcson foglalkoztak az uniós versenyképesség javításával, az úgynevezett lisszaboni stratégia felülvizsgálatával is. A találkozó résztvevői felszólították az Európai Bizottságot, hogy 2008-ban tegyen le az asztalra egy átfogó bevándorlás politikáról szóló javaslatot, amely tartalmazza a legális, irányított migrációt is. Ez a lépés lenne az, amely pozitívan hathat a foglalkoztatottságra, a gazdaság növekedésére, az EU versenyképességére. Ebben olyan konkrét lépések is lesznek, mint például az illegális munkavállalók alkalmazóinak egységes büntetése.