Talán már nincs messze az idő, amikor a hazai karácsonyi asztalok megszokott kedvence lesz az ízletes, egészséges és változatos felhasználású egzotikus nagymadár, a daliás termetű emu húsa - állítják mindazok, akik csak egyszer is kóstolták a belőle készült étkeket, pecsenyét. Mint ahogy a pulyka fogyasztása is robbanásszerűen reformálta meg étkezési szokásainkat, az ausztrál szavannákon őshonos emu is jelentős karrier előtt áll Európában. Csak Spanyolországban az utóbbi két év alatt meghatszorozódott a tenyésztett emuk száma, Németországban 30 euróért vásárolják fel a húsának kilóját - hozzátéve, hogy egy vágóállat 35-40 kilogrammot nyom.
A hazai terjeszkedést bizonyítja, hogy ma Magyarországon mintegy 200 portán legalább 4 és félezer emu szaladgál, a szó valódi értelmében: a különleges haszonállat repülni ugyan nem tud, de annál gyorsabban - akár 50 kilométeres sebességgel - tud futni.
- Aki megszerezte az első emutojásokat a 90-es évek elején, és nekikezdett a tenyésztésnek, a mai napig nem bánta meg, noha a nagyüzemi feldolgozás csak rövidesen kezdődik - avat be az emutartás részleteibe egy somogyi farmtulajdonos, a nagybajomi Kujáni György. Családi házának udvara annyiban különbözik egy szokásos baromfiudvartól, hogy mintegy 80 méter hosszú kifutópályán futkároznak az amúgy békés, kíváncsi és szelíd szárnyasok.
- A természet olyan különlegességekkel ruházta fel e nagymadarakat, amelyek merőben elkülönítik az ismertebb szárnyasoktól. Húsuk ízletesebb, mint a borjúé, és csupán három százalék koleszterint tartalmaz, töredékét a tyúkban, a sertésben levő koleszterinnek; smaragzöld tojásuk 20 tyúktojásnak felel meg, az óvatosan feltört héjból asztali lámpát, ajándéktárgyakat kreálnak. Az emu bőréből készített csizma párját kétezer dollárért adják Amerikában; aprószálú tollát jelentős divattervezők is kedvelik, emellett műszer-ecsetekként is használják. A legnagyobb hasznot azonban az állat olaja termeli. Egyetlen emu zsiradékából három liter olyan olaj készíthető, melyet a gyógyszergyártás és a kozmetikaipar is felhasznál. Hollandiában kimondottan emiatt tenyésztik a madarat - újságolja a nagybajomi emufarm motorja, az eredetileg üzemmérnöki végzettségű Kujáni Györgyné, aki családjával az első emucsibéket 1998-ban vette egy mohácsi tenyésztőtől, darabját 30 ezer forintért - ma ennek feléért lehet hozzájutni. Ez sem sok érte, állítja a gazda, hiszen hacsak nem történik különleges eset, az emu 60 évet is megélhet, és legalább 30 évig tojik. Járvány nem tizedeli az állományt, és ellenáll a madárinfluenzának.
- Amikor az első csibéket vettük, a fiam állattenyésztési szakon végzett a kaposvári egyetemen, úgy gondoltuk, elhelyezkedési lehetőség szűkében ez is alapja lehet egy családi vállalkozásnak. Azóta más irányt vett az élete, ma a férjemmel dolgozunk a telepen. Az első csibékből már csak egyetlen tojó van, emellett több vérvonal is került ide, és továbbtenyészésre is viszik tőlünk a madarakat.
Négyféle emut tartunk, texasi, kaliforniai, dán és holland tenyészetekből, az eredeti farmok igazolásával. Jelenleg négy tojópárunk és 11 vágóállatunk van - tudatja Kujáni Görgyné.
- Más vágóállatot ilyen olcsón, mint az emut, nem lehet tartani - állítja. - Igénytelen, jól alkalmazkodó, télen is kint van. Szinte mindent megeszik, szereti a zöldséget, gyümölcsöt, de vadászik az egérre, a patkányra és felcsípi a gilisztát is. A takarmány-kiegészítéssel a mai gabonaárak mellett 15 ezer forintnál nem kerül többe nekünk egy madár fenntartása évente.
És hogy mi a helyzet a piacon? A farmot üzemeltető házaspár szerint a felvásárlás hamarosan nagyüzemi szinten is beindul. Úgy számolnak: a vágóhídon a felvásárló kilónként 800 forintos élősúly-árban veszi majd meg a madarat - egy vágóállat mintegy 35-40 kilogramm súlyú, így egy-egy szárnyason 10-15 ezer forint haszon marad. Nyilván annak éri meg jobban, aki nagy mennyiségben foglalkozik ezzel, de ha csak tíz állatot nevel valaki, s ebből hatot lead évente, a többit maga használja fel, már megvan a haszon. Négy emu húsával tele lesz egy 340 literes mélyhűtő.
- Mivel jelenleg 50 kilométeres körzetben árusíthat a gazda, nekünk is megvan az állandó piacunk, aki megkóstolja, máskor is kér. A hús nagy előnye, hogy nem esik össze, az egy kiló az egy kiló marad. Pörköltnek, rántva, grillezve, vadasnak egyaránt kiváló, s mesterszakács is kiváló étket készített már belőle. Csontos részéből finom leves főzhető. Tojása hosszan fő, a fehérjeréteg vékony lesz, de a sárgája hatalmas, ugyanakkor az is koleszterinszegény. Az emuhús kilójáért háromezer forintot fizetnek - tudjuk meg, majd a gazdasszony rámutat: - Az emutartás kevés munkát igényel, azonban a keltetés időszaka nagyon kemény feladat. Késő ősztől tavaszig éjjel-nappal figyelni kell a keltetőgépben a tojásokat. Olyan vitalitás van a fiókában, hogy úgy ugrik ki a tojásból, és szinte kitépi a köldökét. Ha nincs ott valaki, akár el is vérezhet.
A Kujáni család emufarmja különleges népszerűségnek örvend. Gyerek- és felnőtt csoportok, magánlátogatók is betérnek a kedves állatokat csodálni, az emu-párokkal barátkozni. Valódi házaspároknak is nevezhetnénk őket, mert az élettársi hűség ez esetben még létezik, életre szólóan választanak a madarak.
- Egyszer megszökött az egyik emu-fiú, s a párja az alatt csak ült, nem evett, nem ivott, csak emésztette magát. Amikor a néhány faluval arrébb fekvő erdőben vadászok megtalálták és visszakerült a kalandor, a feleség úgy elverte, csípte, rúgta, hogy egy életre megtanulta a dolgát.
A törvénykezés, a hatósági munka sokat lendíthetne az emutenyésztés terjedéséért. Különös módon még mindig a "veszélyes állat" fogalmába tuszkolják törvény szerint e jámbor madarat, egy kalap alá az állatkerti ragadozókkal. Tartástechnológia alapján haszonállatként sorolják, húsfeldolgozás szempontjából pedig tenyésztett vad. Most azonban mozdul valami ez ügyben: a gödöllői Szent István Egyetem megkezdte az emu gazdasági haszonállatként történő bevezetését a szakmába, s csakhamar elindul a nagyüzemi feldolgozás.
Kujániék a kezdetekkor nagy ambícióval álltak a tenyésztéshez és az értékesítéshez: szövetkezetet kezdtek szervezni 27 fővel, emuolaj-sajtoló berendezést akartak közösen venni, és sikeres tárgyalásokat folyattak külföldön és hazánkban is. Mint lenni szokott, a magyarok ahányan voltak, annyifelé húztak; rövid időn belül felélték a törzstőkét, most mindenki a maga ereje szerint érvényesül.
A világ második legnagyobbra növő - 160-180 cm-es - madarai pedig teszik dolgukat - fejlődnek, tojnak és újratermelik önmagukat, mindenki kedvére.
