Miről szól a tervezett reform, mik a céljai?

A jelenlegi európai rendszer egy pazarló rendszer, mert azoknak az országoknak kedvez az EU, akik nem azért termelik a bort, hogy azt borként eladják, hanem, hogy szeszt csináljanak belőle, és felvegyék utána a magas lepárlási támogatást. Ez történik például elsősorban Spanyolországban és Olaszországban. A jelenleg kialakítás alatt álló borreformnak az a fő célja, hogy ezt a pazarló rendszert megszűntesse azáltal, hogy 500 millió euróval csökkenti a lepárlási támogatást. A második cél az európai bor versenyképesebbé tétele. Ezt viszont csak nagyon korlátozottan szolgálja a reform. A harmadik cél, amit az Európai Bizottság megfogalmazott, az a kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállítása, ugyanis jelenleg túltermelés van Európában. Ez részben összefügg a már említett lepárlási rendszerrel. A kereslet-kínálat helyreállítását úgy akarja elérni a Bizottság, hogy ösztönzi a szőlőkivágást, jelenleg 200 ezer hektár kivágását szeretné ösztönözni az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy 7000 eurót kapnak hektáronként azok a gazdálkodók, akik véglegesen kivágják a szőlőültetvényüket.

Úgy tudom, hogy ez utóbbi intézkedés lehet igazán hátrányos a számunkra. Miért?

A szegényebb tagországok, így Magyarország számára ez azért lehet veszélyes, mert olyan területeket is kivághatnak, melyeket nem végleg megszüntetni kellene, hanem modernizálni, szerkezetváltással korszerűsíteni. Ez komoly veszélyt jelenthet a magyar bortermelésre nézve, de ugyanezt el lehet mondani Románia, Bulgária, vagy más szegény uniós ország vonatkozásában is. Ezzel a kivágással rengeteg gondja van az
Európai Parlamentnek. Eredetileg 400 ezer hektárt akart kivágatni a Bizottság, most pedig 200 ezer hektárról van szó, de a végső kompromisszum lehet akár 150 ezer, vagy 100 ezer hektár is.



Melyek lehetnek a tervezett reform kedvező hatásai?

Az, hogy a lepárlási támogatások csökkentéséből megtakarított 500 millió eurót részben szerkezetváltásra, részben marketingcélokra kívánják fordítani.

Mit kell tudni a nemzeti borítékok rendszeréről?

Ez egy kulcskérdése a reformnak. Itt tulajdonképpen tagállamoknak járó pénzelosztási rendszerről van szó. A kivágási támogatást kivéve, egy meghatározott menürendszer alapján az adott tagország maga gazdálkodik az uniós támogatásokból. A korábbi elosztási rendszer rendkívül hátrányos volt Magyarország és a többi, az EU-hoz újonnan csatlakozott országra nézve, mert fő kritériumnak a történelmi referenciát határozta meg, amivel a 2004-ben, és a még azóta csatlakozott országok nem rendelkeznek. A másik két kritériumot a terület és a megtermelt bormennyiség adja, de az elosztási rendszert kétharmadban határozza meg a történelmi referencia, és egyharmadban a mennyiség és a terület. A reformmal ezen változtatni kíván az Európai Parlament. Az ezen a héten elfogadott állásfoglalás eltörli, hogy a történelmi referencia legyen a fő kritérium, de hogy a pénzek elosztását befolyásoló tényezők milyen mértékben számítanak majd, az csak a jövő év elején dőlhet el az Európai Tanács végső döntésében. Az igazi kompromisszum az lehetne, ha a nemzeti borítékokat kétharmad arányban a terület és termelési mennyiség, és csak egyharmad arányban a történelmi referenciák alapján osztanánk el.

Mi a helyzet a cukrozás kérdésével?

A cukrozást több ország meg akarta szüntetni, de az északi tagállamok ellenállása, és más tagok szolidaritása nyomán a cukrozás változatlanul lehetséges, méghozzá olyan mértékben, ami Magyarország számára is elfogadható.

Az Európai Unión belül nem rendelkezünk történelmi referenciákkal, de bortermelésünk Európa szerte híres. Mennyire tudjuk érvényesíteni a magyar bortermelők érdekeit? Mennyire tudunk hatást gyakorolni a végső döntésre?

Két érdekcsoport húzódik meg egymással szemben, a bortermelőké, és azoké az országoké, ahol nincs bortermelés, ezen utóbbi csoportban vannak értelemszerűen többen. Magyarország érdekei alapvetően egybeesnek például Franciaország érdekeivel, de nem azonos mértékben. Franciaország számára például a bormarketing esetében nem volt fontos az a döntés, hogy a marketingpénzeket nem csak az EU-n kívül, hanem azon belül is fel lehet használni. Magyarország számára viszont ez egy nagyon is lényeges kérdés, hiszen a magyar export 70 százaléka EU-n belüli. De emellett is számos témában komoly eredményt el tudtak érni a bortermelő országok, így például elérték, hogy 2013-ig biztosan nem szüntetik meg a szőlőtelepítési jogokat, akkor fogják ugyanis újra megvizsgálni, hogy szükséges-e a megszüntetés. Ezt annak ellenére sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság el akarta törölni ezeket a jogokat. Ez is egy olyan vívmány, ami azt mutatja, hogy más bortermelő országokkal közösen hazánk tudja érvényesíteni érdekeit.

Mikor születhet végső döntés a borreform kérdésében?

Az utolsó fázisban vagyunk, a jövő év elejére születhet meg az Európai Tanács döntése.