"Annak lesz nagyon fontos üzenete, ha több ország elfogadja ilyen nagyon gyorsan. Üzenet azok számára, ahol vannak belső viták, parlamenti viták. Üzenet azon országok számára - ebből most láthatóan csak egy van, Írország - ahol referendumra kerül sor" - mondta Göncz Kinga.
Azért is fontos a mielőbbi jóváhagyás, hogy 2009-ben a szerződés életbe lépésével lehessen készülni az európai parlamenti választásokra. A szerződés elfogadása és ratifikációi után az EU-nak lesz ideje a fontos kérdésekkel foglalkozni - tette hozzá a külügyminiszter.
Göncz Kinga kiemelte: nem lett volna késő, ha az Országgyűlés februárban ratifikálta volna a szerződést, de Magyarország az egész folyamatban elkötelezett volt a megállapodás elfogadásában.
Nem lehet azt mondani, hogy a magyar parlament lóhalálában hagyja jóvá a szerződést, mert a megállapodásról már évek óta szó van, és rendkívül sok fórumon volt egyeztetés erről. Arra azonban valóban szükség van, hogy annak tartalmáról sokszor szó legyen - húzta alá.
A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban.
Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és a Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződést. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott.
