Több tízezren voltak

A közoktatás minden típusa, óvodáktól a kollégiumig csatlakozott a hétfői demonstrációhoz, az ország egész területén. Kerpen Gábor elmondta, hogy nincs olyan megye, ahol egyáltalán ne lett volna pedagógus sztrájk. Az elnök becslései szerint a csatlakozó intézmények nagyjából 10%-ában egyetlen pedagógus sem vette fel a munkát reggel 8-kor.

A gyerekek felügyeletét mindenhol a nem-sztrájkoló pedagógusok látták el, és ez - Kerpen Gábor tudomása szerint - sehol sem okozott konfliktust a szülők és az intézmények között. Egyelőre erről sincsenek pontos adatok, de a szülők többsége hétfőn nem küldte iskolába a gyermekét.

A PDSZ elnöke úgy gondolja, megtévesztő volt a szaktárca múlt heti kijelentése, miszerint az oktatási intézmények igazgatói gondolkodjanak el azon, hogy esetleg rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el december 17-re. Mindössze két esetben jelezték a PDSZ felé, hogy elképzelhető, hogy szünetet rendelnek el náluk. Egyelőre nem tudni, hogy ez megtörtént-e. Kerpen Gábor kijelentette, hogy törvény szól arról, hogy csak akkor lehet rendkívüli tanítási szünetet elrendelni, ha természeti katasztrófa vagy valamilyen elháríthatatlan akadály van. Sztrájkra hivatkozva nem lehet elrendelni, mert az alkotmányos alapjog. A minisztérium tehát jogsértésre szerette volna ösztönözni az iskolaigazgatókat.

A Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ) 43 ezer fő kék szalaggal fejezte ki szolidaritását a felhívással kapcsolatban. Több mint 1300 intézményben, összesen 14600-an tartottak két órás figyelmeztető sztrájkot. Árok Antal, a PSZ elnöke elmondta, hogy 8200-an egész nap nem vették fel a munkát, 12 ezren pedig települési vagy intézményi fórumon fejtették ki véleményüket a LIGA felhívásával és az oktatás területével kapcsolatban. Az északi régióban, Borsod illetve Heves megyékben viszonylag kevesen vettek részt a sztrájkban és kevesebben tűzték ki a kék szalagot is, mint Nyugat-Dunántúlon.

Árok Antal a Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogy úgy tudják, hogy az oktatási minisztérium felmérést készített arról, hogy hányan vettek részt a hétfői sztrájkban. Hozzátette, ez több kollégában félelmet keltett.

A hétfői, országos munkabeszüntetést a Liga Szakszervezetek kezdeményezték, tiltakozásul a tervezett egészségbiztosítási reform és a nyugdíjrendszer átalakítása miatt. A sztrájkhoz illetve a Liga célkitűzéseihez több szakszervezet, szövetség és civil szervezet is csatlakozott.

Alig félszázan gyűltek össze hétfőn délután a Fővárosi Önkormányzat Városház utcai épülete előtt. A demonstrálók a budapesti szakképzési reform ellen tiltakoztak, szerintük ugyanis a főváros nem megalapozottan döntött az idén 19 szakközépiskola bezárásáról. A tiltakozó pedagógusok és szülők úgy látják, sok esetben nem tudni, hogy a diákok elférnek-e egyáltalán a jogutód iskolákban, illetve mekkora többletterhet jelent nekik, hogy többet kell utazniuk iskolába menet. John Emese, a fővárosi oktatási bizottság elnökhelyettese a Független Hírügynökségnek elmondta: a bizottság két héttel ezelőtti ülésén tárgyalt arról, hogy az átszervezések után megmaradó intézmények milyen osztályokat indíthatnak a következő tanévben. A politikus szerint egyértelmű, hogy az átalakított szakképzési rendszerben megváltozik osztályok indítása is. Hozzátette: ezzel kapcsolatosan a bizottsághoz nem érkezett tiltakozás vagy kifogás.