Az OKM az oktatási hivatal által kérte az oktatási intézmények vezetőit, közöljék, hogy hányan és milyen hosszan vettek részt a hétfői munkabeszüntetésben - idézte fel a szakszervezet vezetője.
Ez megtévesztheti a vezetőket, mivel azt a látszatot kelti, mintha jelentési kötelezettségük lenne a tárca felé - vélekedett, hozzátéve, hogy mivel az adatszolgáltatás egyben önkéntes is volt, ezért az arányok érzékeltetésére alkalmatlan.
A "körözvény" további tartalmát ismertetve Kerpen Gábor elmondta: a tárca azt is felvetetette az intézményvezetőknek, gondolkodjanak el, hogy a sztrájk várható mértéke miatt ne rendeljenek-e el rendkívüli tanítási szünetet.
A szakszervezet vezetője elmondta, a jóhiszeműség ugyan feltételezhető, az intézkedés azonban a közoktatási törvényt és a sztrájktörvény szellemét is sértette volna, mivel ilyen szünet csak elháríthatatlan akadály vagy természeti ok miatt rendelhető el.
Megjegyezte, hogy továbbra is jogi segítséget nyújtanak azoknak, akiket a munkáltatójuk a sztrájkban való részvétel miatt fenyeget.
A hétfői munkabeszüntetés adatairól szólva elmondta, hogy legalább 26.400 közoktatási dolgozó nem vette fel a munkát, a legtöbb tanár Budapesten, Pest-megyében és Hajdú-Bihar megyében sztrájkolt, a legkevesebben Fejér-, Nógrád-, és Szabolcs-megyében csatlakoztak.
Az egészségbiztosítási reform és az új nyugdíjszámítási módszer ellen szervezett munkabeszüntetések hetven százaléka legfeljebb kétórás volt - tette hozzá.
A Baranya-megyei sztrájkolók által készített, a miniszternek címzett levél tartalmát ismertetve elmondta: Hiller István figyelmét egyebek mellett a erőteljes reálbércsökkenésre, az új óra-elszámolási rendszer hibáira, az esélyegyenlőség sérülésére hívják fel. Azt is sérelmezik, hogy kormány az "esetenkénti csekély mértékű béremelést úgy kommunikálja, hogy az pedagógusellenes hangulatot szül".
Jelentős tény, hogy ezt az érdekérvényesítési eszközt a legnagyobb számban a közoktatási intézmények dolgozói használták - mutatott rá, megjegyezve, hogy ez - megerősítve a novemberi sztrájk céljait - komoly jelzés a kormánynak.
Az új költségvetési törvény legrosszabb elemeként Kerpen Gábor azt említette, hogy a normatíva alapja és a kifizetés módja nem változott, és így 2009 végéig nem is fog változni.
Hozzátette, hogy a költségvetés több tízmilliárd forintos szűkítése újabb három évfolyamot ért el, és az intézménybezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezető finanszírozási mód 2009-ben már a teljes rendszert eléri, ami elfogadhatatlan.
A költségvetés egyetlen pozitív elemeként az érdekvédő azt emelte ki, hogy célzottan juttatja el a fenntartókhoz a bérnövekedés egy részét, így az másra nem fordítható.
