Egyre több biogázüzem épül

2001-ben Nyírbátorban egy 1,7 megawattos teljesítményű telep kezdte meg működését. Idén további üzemek épültek; Klárafalván egy hatszáz kilowattos, Kenderesen egy 1,2, Pálhalmán pedig egy 1,7 megawattos teljesítményű korszerű gáztelepet létesítettek. A klárafalvi üzem hatszázmillió forintból épült. A biogáz előállításához szükséges nyersanyag egy részét a közeli állattelepről szerzik be. Hígtrágyát, valamint cukorcirokot használnak; utóbbit százharminc hektáron termelik. Ha ezek elfogynak, kukoricával pótolják ki a biomasszát. Az üzem körülbelül ezer háztartás áramszükségletét képes ellátni. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderes-Bánhalmán épített kisüzem évi negyvenkétezer tonna növényi és állati hulladék újrahasznosítására képes. 2020-ra az energia húsz százalékát a térségben a biogázból szeretnék biztosítani. Az alanyanyag jelentős részét a helyi agrárcégben keletkező sertéstrágya adja, melyből villamos és hőenergiát gyártanak.



A pálhalmai beruházás 2,5 milliárd forintból valósult meg, évente százezer tonna biomasszát dolgoz majd fel. A telep bevételének hetven százalékát a biomassza segítségével termelt áram adja majd, valamint, az alternatív energiaforrás által „megspórolt” széndioxid-kibocsátást is értékesíteni tudják Ausztriának. A biomasszát értékes komposzt lévén a növénytermesztésbe is visszaforgathatják, valamint, mivel Pálhalmán sertés- és szarvasmarhatelep is működik, a felhasznált biomassza nagy részét, hatvan százalékát saját házuk tájáról tudják összegyűjteni.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola negyedmilliárd forintból épített fatüzelésű erőművet, mely a létesítmény teljes hőigényét képes kiszolgálni. Kaposvárott a cukorgyárban avattak biogázüzemet, ahol a cukorgyártás melléktermékeiből - cukorrépa-maradékokból - termelnek bioenergiát. Az 1,7 milliárdos beruházás várhatóan öt év alatt fog megtérülni. Az üzemben fejlesztett biogáz a gyár energiaszükségletének felét képes megtermelni, és, mint a többi telep esetében, a megmaradt szerves anyagot szintén vissza tudják forgatni, és újból hasznosítani. Naponta nyolcszáz tonnányi répaszeletet használnak fel a biogáztermeléshez; az üzem teljes energiatermelő kapacitása megfelel egy közepes magyar város energiaigényének. A berendezés üzemeltetése mintegy tízezer tonnával csökkenti a gyár széndioxid-kibocsátását.

A Csévharasztiban működő üzemben használt sütőolajból állítanak elő biodízelt. Az olajat a cég a Balaton környékén lévő éttermekből, büfékből gyűjti be nyáron, valamint külföldről, főleg Görögországból, Romániából és Horvátországból; majd bioüzemanyagot gyárt belőle. Az élelmiszerhulladékból pedig a csatornázási művek telepén fejlesztenek biogázt. A maradékot, azaz moslékot szintén éttermekből viszik el, évente négy-ötezer tonnányit; ebből lesz aztán az alternatív energiaforrás. 

További tervek 

Szerencsen októberben kezdték meg egy szalmatüzelésű erőmű felépítését; a munkálatok várhatóan 2009-re fejeződnek majd be. Az üzem negyvenmillió forintos beruházással készül, és az ország eddigi legmodernebb biomasszatelepe lesz. Az erőműben tízpercenként egy kamionnyi szalmát tüzelnek majd el, melyből biogáz keletkezik.

Kalocsa határában 2010-től működhet egy negyvenmilliárd forintos beruházással megépített szalmatüzelésű erőmű. Az ötven megawattos teljesítményű üzemben szalmából, kukoricaszárból, energiafűből és cirokból termelnek majd energiát. A telep építése a tervek szerint jövőre kezdődhet, és 2009 végére fejeződhet be. A Somogy megyei Hetesen is bioüzem építését tervezik, egymilliárd forintnyi beruházással. A Kaposvár melletti községben mezőgazdasági melléktermékből és ártalmatlanításra váró hulladékból állítanának elő biogázt.

A szalmatüzelésű erőművek igen vonzó lehetőségnek tűnnek: Kalocsán kívül ugyanis kilenc további telepet létesítenének Magyarországon egy befektetői csoport, többek között Baján, Zsanán és Medgyesegyházán. Az ötven megawattos erőművek előállítási költsége egyenként negyven milliárd forint. A telepeken elsősorban kukoricaszárat és szalmát használnának a biogázfejlesztéshez.

A biogáztelepekhez nyersanyagra is szükség van. A növényi és állati hulladékok, valamint a trágya mellett egyéb alapanyagot is szükségeltetnek a biogáztermeléshez, melyeket azonban meg kell termeszteni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében hét év alatt mintegy ötvenezer hektárnyi területen szeretnének energiaerdőt ültetni; azaz olyan fákat, melyekből megfelelő biomassza nyerhető. A fás szárú növények a legalkalmasabbak a bioenergia-termeléshez, így az erdő ültetése gazdaságos lenne azokon a területeken, ahol nem kifizetődő egyéb növények termesztése, például ártéri földeken.