Felelős politika helyett nem érvényesülhet a "városképi utcaseprés" gyakorlata egy jogállamban! - hangoztatta az ombudsman, aki egy szociális munkás panasza alapján indított vizsgálatot. A szociális munkás a közterületek hajléktalanoktól történő "megtisztításának" gyakorlatát sérelmezte.
Az országgyűlési biztos megállapította, a közbülső karfával felszerelt köztéri padok elhelyezése önmagában nem lenne kifogásolható, ha nem azzal a céllal szerelték volna fel, hogy a padokra ne tudjanak lefeküdni a hajléktalanok.
Állítása szerint a "karfa" az emberi méltóságra sérelmes adminisztratív és a társadalmi kirekesztés szimbólumává vált Budapesten, így az ügy "messze túlmutat" a konkrét panaszon.
Az ombudsman az említett "technikai megoldást" olyan alkotmányosan indokolhatatlan, mentalitásában pedig embertelen megoldásnak tartja, amely az Alkotmányban is rögzített emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásságot okoz.
Szabó Máté szerint ugyanúgy érinthetetlen a hajléktalan személyek méltósága, mint például a fogyatékkal élőké, a kiskorúaké vagy a pszichiátriai betegeké.
Közölte, megengedhetetlennek, egyúttal pedig az emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozónak tart minden olyan adminisztratív megoldást, amely a szükséges intézkedéseket a hajléktalanok közterületi jelenlététnek "városképi kérdésre" adott válaszként próbálja megfogalmazni.
Alkotmányosan nem indokolható semmiféle, a hajlék nélkül élő emberek életszükségleteit tovább nehezítő intézkedés - szögezte le. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet: a hajléktalanok társadalomba történő visszailleszkedését szolgáló intézkedések hiányosságai az emberi méltósághoz, valamint a szociális biztonsághoz való joggal összefüggő visszásság közvetlen veszélyét hordozzák magukban.