Botár Olivér, a winnipegi Manitoba Egyetem professzora, a kiállítás Kanadában élő kurátora elmondta: a tárlat egyfajta tudományos vállalkozás, amely újraértelmezi a leghíresebb magyar "bauhausler", Moholy-Nagy László munkásságát. A neves művész munkásságával kapcsolatosan ugyanis joggal vethető fel a kérdés, hogy szerteágazó életműve mennyiben tartozik a magyar, és mennyiben az egyetemes művészettörténethez - mutatott rá a kurátor.
Szólt arról is, hogy a Pécsett látható anyag a művész munkásságának korai szakaszát, az 1916 és 1923 közötti, "emigráció és integráció közötti vízválasztó időszakot" foglalja össze.
Kiemelte: ennyi Moholy-Nagy László-alkotás még nem volt Magyarországon látható, ugyanis az életmű legnagyobb részét külföldi múzeumok és magánygyűjtők őrzik.
Hozzátette: a kiállítás megvalósulásában jelentős szerepet játszott a művész Michiganban élő lánya, Hattula Moholy-Nagy, valamint a New York-i Salgó Alapítvány.
Az általuk összegyűjtött, illetve kölcsönzött anyag, valamint a hazai köz- és magángyűjtemények jeles darabjainak segítségével átfogó kép rajzolódik ki a kinetikus művészet egyik atyjaként számon tartott festő, grafikus, fényképész, író, szerkesztő, tipográfus, színpadtechnikai szakember, filmes, szenvedélyes pedagógus tevékenységéről, belehelyezve azt a magyar aktivizmus legnagyobb alkotóinak, köztük Kassák Lajosnak, Bortnyik Sándornak, Nemes Lampért Józsefnek és Tihanyi Lajosnak a munkásságába - hangsúlyozta Botár Olivér.
Mint mondta, a 2008. március 31-én záruló kiállítás anyaga ezt követően Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában lesz látható, de tárgyalások folynak többek között a karlsruhei Zentrum für Kunst und Mediennel is.
