A Csillagszóró Hadművelet során a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szakemberei elsősorban a műszaki cikkeket, a gyerekjátékokat és az élelmiszereket vizsgálják. A legtöbb probléma főleg a távol-keleti, elektromos eszközökkel van, amelyeket gyakran piacokon szereznek be az emberek, hogy spóroljanak. Takács Ferencné, az NFH főosztályvezetője a Független Hírügynökségnek azt mondta: a legtöbb ilyen, olcsó műszaki cikken ránézésre is látszik, hogy gyenge a vezetéke, vagyis élet- és balesetveszélyes, ezért nem lenne szabad megvenni őket. A legrosszabb eredményt a karácsonyi fényfüzérek ellenőrzésekor tapasztalták, hiszen 18 vizsgált füzérből 17 veszélyesnek bizonyult.

Az NFH munkatársai a karácsony előtti időszakban eddig 300 tonnányi élelmiszert ellenőriztek, és külön vizsgálták a bejgliket is. A teszten 15 mákos és 15 diós édességből csupán négyet találtak jó vagy kiváló minőségűnek - mondta Csajághy Éva főosztályvezető-helyettes. Elsősorban az olcsó, előregyártott termékek között találtak olyan bejglit, amelyikben dió helyett édes morzsát, mák helyett pedig búzadarát használtak. A tapasztalatok szerint kevésbé voltak problematikusak azok a bejglik, amelyeket cukrász készített - tette hozzá.

A fogyasztóvédők idén csaknem 45 ezer ellenőrzést végeztek, és 1,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki. Eddig 160 termékfajtát, vagyis 100 ezer árucikket vontak ki a forgalomból. Csak a karácsonyi előtti időszakra 2000 vizsgálat esett és a büntetések már 80 millió forintra rúgnak - mondta a Független Hírügynökségnek az NFH főigazgatója. Wittich Tamás hozzátette: évek óta változatlan, hogy az esetek 60 százalékában találnak valamilyen kifogásolnivalót, ám javult a helyzet a piacokon. Ahol korábban már figyelmeztették vagy megbüntették az árust, ott általában nem követik el még egyszer ugyanazt a szabálytalanságot. A Csillagszóró Hadművelet ellenőrzései január 5-ig folytatódnak, karácsony után elsősorban a petárdaárusító helyeket fogják vizsgálni- tette hozzá.

A szabálytalanságok melegágya, hogy a fogyasztók többsége még mindig nincs tisztában a jogaival. Éppen ezért a hosszú távú cél az, hogy minél több tudatos fogyasztót "neveljünk" - mondta Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A tárca ezért már előrehaladott tárgyalásokat folytat az Oktatási Minisztériummal arról, hogy a fogyasztóvédelmi alapismeretek bekerülhessenek a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). Azt még nem tudni, hogy mindez mikor valósulhat meg, de a tervek szerint fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakemberek és civil szervezetek képviselői tartanának előadásokat például az osztályfőnöki órákon, hogy a felnövekvő generáció már ezekkel az ismeretekkel felvértezve léphessen ki a fogyasztói társadalomba - tette hozzá a szakállamtitkár.