A felsőoktatási törvény januárban életbe lépő módosítása rögzíti az intézmények három évre szóló finanszírozását. A törvénymódosítás a felsőoktatás működőképességét biztosító, 2007. évi felsőoktatási költségvetési támogatás 214 milliárd forintos összegét tekinti bázisnak. A támogatás 2010-re 240 milliárdra nő.

A képzés szerkezetében a törvénymódosítás januárban életbe lépő passzusa új képzési szolgáltatásként határozta meg a résztanulmányok indításának lehetőségét.

A minőség érdekében a felsőoktatási törvény korlátozta az oktatók további foglalkoztathatóságát. Ezentúl az az intézmény kezdheti meg működését, amelynek nyilvántartásba vétele megtörtént, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta és az Országgyűlés döntött állami elismeréséről.

Ekkortól lép életbe a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és egyes térítésekről szóló szabályozás is. A jogszabály rögzíti, hogy a képzési hozzájárulás 2008-tól a felsőoktatási intézmény el nem vonható bevétele, amelynek kormány által meghatározott mértékét - legalább egyharmadát, legfeljebb ötven százalékát - a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani, míg a fennmaradó hányadot az intézmény a fejlesztési céljaira fordíthatja. A rendelet értelmében a bevétel 50 százaléka fordítható a teljesítmény elismerésére.

A hallgató az első félévben iskolakezdő alaptámogatásban, további félévekben szociális támogatásban és tanulmányi ösztöndíjban részesülhet.

Előírták a képzési hozzájárulás alóli mentesítés mértékét, s pontosították a határon túli magyarok számára adható ösztöndíj szabályrendszerét. A módosítás átvezeti az Oktatási Hivatal létrejöttével és feladatainak bővülésével kapcsolatos változásokat, a felsőoktatási információs rendszerre vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. A felvételi eljárásból, valamint a diákigazolvány kiadásából befolyó pénz az Országos Felsőoktatási és Információs Központ, illetve az Educatio Kht. helyett az Oktatási Hivatal számlájára érkezik.

Életbe lép a felsőoktatási alap- és mesterképzési szakokról, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló rendelet, a képzési rendszer kiegészült a mesterképzési szakok megnevezésével és a tanári szakképzettség rendszerének pontosításával.

A rendelet kiegészült a mesterszakokkal: 130 mesterszak képzési és kimeneti követelményei jelentek meg a jogszabályban. A tanári mesterszakon 72 tanári szakképzettség követelménye (ebből közismereti tanári szakképzettség 38, szakmai tanári szakképzettség 33, kizárólag másodikként felvehető tanári szakképzettség 27) nyert elfogadást.

A módosítás a felsőoktatási intézmények hatáskörében indítható továbbképzések létesítését, illetve nyilvántartásba vételét segítő szabályozásra adott lehetőséget.

Január 1-jén lép életbe a 2008-ban a felsőoktatásba felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló határozat, eszerint a kormány az államilag támogatott új belépő létszámkeretet 56 ezerben határozta meg, amelyből a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma 12.500 fő. Alapképzésre felvehető hallgatók létszáma 39.600. Egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatok létszáma: 3.050.