2007. december 28. péntek 15:01 - Hírextra

"Decemberre mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországnak egy olyan kormánya van, amely ugyan hivatalban van, azonban nem képes irányítani az ország ügyeit, hanem koalíciós válságról koalíciós válságra, koalíciós alkuról koalíciós alkura bukdácsolva próbálja a kormányzás látszatát fenntartani" - mondta a Fidesz frakcióvezetője.

A politikus hozzátette, hogy talán nem volt olyan hét, amely során ne robbant volna ki valamilyen, a kormányzati politikához köthető botrány. Ezeket sorolva kínos ügyként említette, hogy februártól áprilisig egy "balul sikerült kormányszóvivő-kinevezési kísérlet tartotta lázban az országot". Demcsák Zsuzsa jelöléséről azt mondta, hogy a jelölt többször bukott meg. A frakcióvezető kitért arra is, hogy Pimper Richárd szakállamtitkárnak "az jutott eszébe, hogy targoncakereskedőket bízzon meg" a decentralizáció gazdaságélénkítésben játszott szerepének tanulmányozásával. A miniszterelnök kabinetfőnök-helyettese azóta távozott posztjáról.

"Decemberre mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországnak egy olyan kormánya van, amely ugyan hivatalban van, azonban nem képes irányítani az ország ügyeit, hanem koalíciós válságról koalíciós válságra, koalíciós alkuról koalíciós alkura bukdácsolva próbálja a kormányzás látszatát fenntartani" - mondta a Fidesz frakcióvezetője.

A politikus hozzátette, hogy talán nem volt olyan hét, amely során ne robbant volna ki valamilyen, a kormányzati politikához köthető botrány. Ezeket sorolva kínos ügyként említette, hogy februártól áprilisig egy "balul sikerült kormányszóvivő-kinevezési kísérlet tartotta lázban az országot". Demcsák Zsuzsa jelöléséről azt mondta, hogy a jelölt többször bukott meg. A frakcióvezető kitért arra is, hogy Pimper Richárd szakállamtitkárnak "az jutott eszébe, hogy targoncakereskedőket bízzon meg" a decentralizáció gazdaságélénkítésben játszott szerepének tanulmányozásával. A miniszterelnök kabinetfőnök-helyettese azóta távozott posztjáról.

Az SZDSZ elnökéről, Kóka Jánosról a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy az ügyei egész évben témát biztosítottak. Megemlítette a politikus normafai házépítését és a párt drávapiskii tagtoborzását.
A korrupciós ügyek kapcsán kiemelte a Weiszenberger László korábbi MSZP-s kistérségi megbízott, illetve Zuschlag János nevéhez köthető eseteket. Navracsics Tibor véleménye szerint ezek szövevényessége azt mutatatja, hogy a kormányzati politika és a kormánypártok működésével kapcsolatos korrupciós ügyekről van szó. Egyúttal számon kérte Gyurcsány Ferencen, hogy miért nem hozta nyilvánosságra a Zuschlag-ügyben tett vallomását.

Kitért rá, hogy a parlament egy-egy alkalommal leszavazta Garamhegyi Ábel gazdasági és Kincses Gyula egészségügyi államtitkár interpellációra adott válaszát.

Az egészségbiztosítási törvényről azt mondta: tragikomikussá tette a döntéshozatalt, hogy a zárószavazás napján több mint 130 módosító indítványt terjesztettek be az Országgyűlés elé.
Összegezve úgy vélekedett, hogy a kormányt alkalmatlannak tartják, mert képtelen elérni saját célkitűzéseit és az előrejelzései is rendre tévesek, miközben nem képes a párbeszédre.

Navracsics Tibor a Fidesz-frakció idei parlamenti munkáját aktívnak nevezte. Mint mondta, ebben az évben, a tavaszi és őszi ülésszak során 40 törvényjavaslatot nyújtottak be. Ezek közül végül hármat fogadott el a Ház. A KDNP-vel közösen további kilenc törvényjavaslatot terjesztettek be. Ezek közül egyet sem fogadott el az Országgyűlés. Megemlítette, hogy 16 országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be, de ezek közül sem fogadott el egyet sem a parlament. Navracsics Tibor ebből azt a tanulságot szűrte le, hogy "a kormányoldal minden ellentétes panaszkodása ellenére sem túl fogadóképes a mi indítványainkra."

A frakcióvezető hozzátette, hogy a két ülésszak alatt 19 kétharmados jóváhagyást igénylő törvényjavaslatot terjesztett be a kormány az Országgyűlés plenáris ülése elé. Ezek közül 18-nak az elfogadását a Fidesz is támogatta.

Számításai szerint a két ülésszak során a fideszes képviselők 679 írásbeli kérdést nyújtottak be, 132 alkalommal kérdeztek szóban, 128 interpellációt mondtak el és 94 azonnali kérdést tettek fel.
A frakció parlamenten kívüli munkájáról szólva a Fidesz programalkotási tevékenységét emelte ki. Emlékeztetett rá, hogy 2006 novemberében a párt győri kongresszusán meghirdették, hogy 2007 legyen a programalkotás éve. Ennek jegyében az év első felében négy témakörben folytattak le vitasorozatot. Az ebből összeállított vitairatot idén májusban a párt kongresszusa elfogadta és további megbízást adott egy alapprogram kidolgozására, amelyet "Erős Magyarország" címmel decemberben fogadtak el.

Navracsis Tibor újságírói kérdésre azt mondta, hogy jövőre érvényes és eredményes népszavazásra számítanak. Arra a felvetésre, hogy újra az Alkotmánybíróság elé kerülhet az Országgyűlés által elfogadott három népszavazási kérdés, úgy reagált, hogy a kormány komoly munkát végzett, hogy megakadályozza a népszavazást, de reméli, előbb-utóbb elfogynak az eszközeik.

Az SZDSZ elnökéről, Kóka Jánosról  a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy az ügyei egész évben témát biztosítottak. Megemlítette a politikus normafai házépítését és a párt drávapiskii tagtoborzását.
A korrupciós ügyek kapcsán kiemelte a Weiszenberger László korábbi MSZP-s kistérségi megbízott, illetve Zuschlag János nevéhez köthető eseteket. Navracsics Tibor véleménye szerint ezek szövevényessége azt mutatatja, hogy a kormányzati politika és a kormánypártok működésével kapcsolatos korrupciós ügyekről van szó. Egyúttal számon kérte Gyurcsány Ferencen, hogy miért nem hozta nyilvánosságra a Zuschlag-ügyben tett vallomását.

Kitért rá, hogy a parlament egy-egy alkalommal leszavazta Garamhegyi Ábel gazdasági és Kincses Gyula egészségügyi államtitkár interpellációra adott válaszát.

Az egészségbiztosítási törvényről azt mondta: tragikomikussá tette a döntéshozatalt, hogy a zárószavazás napján több mint 130 módosító indítványt terjesztettek be az Országgyűlés elé.
Összegezve úgy vélekedett, hogy a kormányt alkalmatlannak tartják, mert képtelen elérni saját célkitűzéseit és az előrejelzései is rendre tévesek, miközben nem képes a párbeszédre.

Navracsics Tibor a Fidesz-frakció idei parlamenti munkáját aktívnak nevezte. Mint mondta, ebben az évben, a tavaszi és őszi ülésszak során 40 törvényjavaslatot nyújtottak be. Ezek közül végül hármat fogadott el a Ház. A KDNP-vel közösen további kilenc törvényjavaslatot terjesztettek be. Ezek közül egyet sem fogadott el az Országgyűlés. Megemlítette, hogy 16 országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be, de ezek közül sem fogadott el egyet sem a parlament. Navracsics Tibor ebből azt a tanulságot szűrte le, hogy "a kormányoldal minden ellentétes panaszkodása ellenére sem túl fogadóképes a mi indítványainkra."

A frakcióvezető hozzátette, hogy a két ülésszak alatt 19 kétharmados jóváhagyást igénylő törvényjavaslatot terjesztett be a kormány az Országgyűlés plenáris ülése elé. Ezek közül 18-nak az elfogadását a Fidesz is támogatta.

Számításai szerint a két ülésszak során a fideszes képviselők 679 írásbeli kérdést nyújtottak be, 132 alkalommal kérdeztek szóban, 128 interpellációt mondtak el és 94 azonnali kérdést tettek fel.

A frakció parlamenten kívüli munkájáról szólva a Fidesz programalkotási tevékenységét emelte ki. Emlékeztetett rá, hogy 2006 novemberében a párt győri kongresszusán meghirdették, hogy 2007 legyen a programalkotás éve. Ennek jegyében az év első felében négy témakörben folytattak le vitasorozatot. Az ebből összeállított vitairatot idén májusban a párt kongresszusa elfogadta és további megbízást adott egy alapprogram kidolgozására, amelyet "Erős Magyarország" címmel decemberben fogadtak el.

Navracsis Tibor újságírói kérdésre azt mondta, hogy jövőre érvényes és eredményes népszavazásra számítanak. Arra a felvetésre, hogy újra az Alkotmánybíróság elé kerülhet az Országgyűlés által elfogadott három népszavazási kérdés, úgy reagált, hogy a kormány komoly munkát végzett, hogy megakadályozza a népszavazást, de reméli, előbb-utóbb elfogynak az eszközeik.