Az új gyógyszerek forgalomba kerülésének folyamatában az első a leghosszabb időszak, amikor emberkísérletek során bizonyítják a remélt hatást és a mellékhatások hiányát, hogy ennek alapján a készítmény biztonságosan eljusson a gyógyszertárakba, gyógyintézetekbe. Az emberen - először egészséges önkénteseken, majd gondosan tájékoztatott és megfigyelt betegeken - végzett tanulmányok nem csupán hosszú időt, de rendkívül sok pénzt is igényelnek.

Tíz évvel ezelőtt e gyógyszervizsgálatok - szaknyelven klinikai-farmakológiai megfigyelések - 86 százaléka az Egyesült Államokban történt. A költségek rendkívüli növekedése miatt az amerikai óriáscégek mind több vizsgálatot végeztettek külföldön, így jelenleg a klinikai-farmakológiai tanulmányoknak már csak 57 százaléka folyik az USA gyógyintézeteiben, harminc százaléka azokon kívül, elsősorban Európa területén.

A helyzet a közeli jövőben tovább változik. Már az európai központok is túlságosan drágának bizonyulnak, ezért a nemzetközi gyógyszeripar mind távolabbra tekint: a jelentős anyagi hasznot jelentő tanulmányokból mind több indul el Indiában és Kínában.

"Nem kérdés, hogy a klinikai kutatás is globalizálódik" - mondotta David Lepay, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) vezető klinikai tanácsadója. Az Egyesült Államokon kívül klinikai tanulmányokat végeztető gyógyszercégek száma az 1997-ben regisztrált 956-ról tavaly csaknem 1800-ra növekedett.

A gyógyszeripar nem csak a költségek csökkentését várja ettől a változástól, hanem annak az időnek a rövidülését is, amely a molekula fölfedezésétől a páciensnek felírt tablettáig eltelik. A szakértők véleménye az, hogy az amerikai piacot így gyorsabban érhetik el az új, hatékonyabb patikaszerek, mint korábban.

A globalizálódás jelei jól érzékelhetők. A GlaxoSmithKline együttműködik India, hat legnagyobb forgalmú rákkórházával, és külön kutatóközpontot épített Sanghajban. Az előbbi cég és a Roche gyógyszergyár Kínában és Indiában egy év alatt megduplázta kutató-fejlesztő tevékenységét, ennek volumene elenleg 2,2 millió dollár.

Becslések szerint egy klinikai-farmakológiai vizsgálat Kínában az amerikai költségeknek legfeljebb a felét igényli. A kisebb összeg főleg a munkaerő és a vizsgálóhelyek alacsonyabb árának köszönhető.

Az Ázsián kívüli gyógyszercégek azért is fordulnak mind gyakrabban a távol-keleti országokhoz, mert ezekben rengeteg, teljesen kezeletlen pácienst lehet találni a vizsgálatokhoz. Ráadásul ők szívesen beleegyeznek a vizsgálatokba, és igen fegyelmezetten szedik az új készítményeket.

A nemzetközi gyógyszergyárak maximálisan igyekeznek ezt a lehetőséget kihasználni. Tájékoztatások szerint a következő két esztendőben 29 milliárd dollár értékű gyógyszer-szabadalom érvényessége jár le és 2015-ig ez az összeg eléri a 160 milliárd dollárt. Az eredeti készítmények gyártási szabadalmának tulajdonosait ezek a tények kényszerítik arra, hogy időben találjanak olyan új gyógyszereket, melyek pótolni tudják a kiesőket.

Érthető, hogy egy olyan világcég, mint az amerikai Eli Lilly nyilvánosságra hozta, hogy a következő öt év során Kínában 300 millió dollárt fordít gyógyszeripari fejlesztésre. Ráadásul India és Kína nem csupán kiváló vizsgálóhely, hanem a jövőben mind fontosabb gyógyszerpiac is.