A NYOK-nak mi a véleménye az új nyugdíjszabályokról?

Folyamatban van a nyugdíjrendszer kiigazítása, javítása, és ezek az új szabályok ennek képezik részét. A legtöbbször emlegetett nettósítás célja az egyenlőtlenségek kiegyenlítése. Gondolok itt arra az aránytalanságra, ami a korábban és a most megállapított nyugdíjak között fenn áll a mostaniak javára. A nettósításra feltétlenül szükség volt, mert ezzel közelíteni lehet egymáshoz a régebben, illetve az újonnan megállapított nyugdíjakat.

Egyes ellenzéki politikusok ezt vitatják.

Igen vitatható ennek az eredménye, mert egyes politikusok 8-10 százalékos nyugdíjcsökkenésről beszélnek a nettósítás következményeképpen, de ezt a nyugdíjbiztosítási szakemberek által elvégzett számítások nem igazolják. Mi elfogadjuk ezekete a számításokat, ezért szerintünk szakmailag nem megalapozottak azok a félelmek, hogy az újonnan nyugdíjba menők sokkal rosszabbul járnának, mint azok, akik már korábban nyugdíjba vonultak.



Hogyan látják a nyugdíj mellett végezhető munka szigorítását?

Az a fő probléma, hogy a korcentrum elég alacsony, 58 év, holott a nyugdíjkorhatár 62 év, tehát nagyon sokan idő előtt mennek nyugdíjba. Ez megterheli a nyugdíjalapot, és fokozza a hiányt. Ezért volt szükség a korhatár alatt nyugdíjba vonulók munkavégzésének szigorítására. Ez is egy fontos eleme a nyugdíjrendszer kiigazításának.

Mi a véleményük a Fidesz által megfogalmazott félelmekről? Biztosítottnak látják-e hosszú távon is a 13. havi nyugdíjat?

Mi, nyugdíjas érdekvédők nem szeretjük, ha a nyugdíj kérdése politikai csatározások terévé válik. Mindent nyugdíjszakmai, és nyugdíj-érdekvédelmi szempontból ítélünk meg. Szerintünk a bevezetett intézkedések nem a szerzett jogosítványok megnyirbálásáról szólnak. Ezt bizonyítja, hogy az ötéves nyugdíjfelzárkóztatási program folytatódik. Ugyanis, mintegy 700 ezer nyugdíjas különböző mértékben 3 és 10 százalék között jobb helyzetbe juthat a nyugdíj szempontjából, továbbá információink szerint a 13. havi nyugdíj megszüntetését a kormány nem tervezi, és továbbra is megvan a méltányossági nyugdíj és a szociális segély intézménye is. Ehhez pedig még hozzá jön a 6,5 százalékos törvény szerinti nyugdíjemelés. Ezért nem értjük azokat az aggályokat, melyek a nyugdíjasok életszínvonalának jelentős csökkenéséről szólnak. A szerzett jogok nem csorbulnak, a kormány folyamatosan törekedik a nyugdíjasok közérzetének javítására. A politika kavarja a kását, de ettől nekünk nem kell tartanunk.

A nyugdíjak megadóztatásától nem tartanak?

Egyetlen aggályunk a nyugdíjak megadóztatása, amit több közgazdász is megfogalmazott a közelmúltban. Erre azt mondjuk, hogy minket egyszer már bruttósítottak, erre többször nincs szükség. Ezért minden eszközzel, minden lehetséges fórumon tiltakozunk ez ellen, de hallottam már olyan kormányzati nyilatkozatokat, melyek elvetik a megadóztatás lehetőségét. Mi azért harcolunk, hogy az eddig meghozott intézkedések ne változzanak, folytatódjon a korrekciós program, a nyugdíjaknak a bérekhez viszonyított aránya a nyugdíjak javára emelkedjen. Ezek az elképzeléseink, amiket meg is jelenítünk programjainkban.

Ezekre hajlik a kormány?

Van tárgyalási hajlam a kormány részéről, sok mindenre nyitottak és eddig is sok javaslatunkat befogadták már.

Mi az álláspontjuk a nyugdíjreformmal kapcsolatban? Vannak e információik a kormány tervezett intézkedéseiről?

Vannak úgynevezett nyugdíjreform műhelyek, melyeknek a munkájában szakemberek is részt vesznek. Információink szerint a különböző számítások, hatástanulmányok elvégzése után a kormány akár már ebben a negyedévben letehet bizonyos konkrét elképzeléseket az asztalra, például a nyugdíjak karbantartása, a nyugdíjbiztosítási alap megszilárdítása, vagy a nyugdíjkorhatár emelése kérdésében, mert az is valahol napirenden van. Persze ezek egy hosszú távú elképzelés elemei, így például a nyugdíjkorhatár változásával, mi 2013-ig nem számolunk. Sokkal inkább arra számítunk, hogy a kormány kondicionálja a nyugdíjalapot a járulékfizetés szilárdításával, a fekete és szürkegazdaság visszaszorításával. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy a magyar nyugdíjasokat nem lehet összehasonlítani az uniós átlaggal, mert a népesség foglalkoztatása nagyon eltérő a fejlett uniós országokétól, ezért ha csak lehet szeretnénk elkerülni a korhatár emelését.

Mikorra alakulhat ki az önök koncepciója a nyugdíjreformmal kapcsolatban?

Mi folyamatosan dolgozunk egy négyéves érdekvédelmi stratégián, amiben meghatározzuk évekre lebontva az egészségügyre, a nyugdíjra, szociális kérdésekre vonatkozó fő célokat, és feladatokat.

Ha már az egészségügyet említette, mi a véleményük a reformokról?

Ezzel kapcsolatban már közel se tudok olyan pozitívan nyilatkozni, mint a nyugdíjakról. Míg a nyugdíjak esetében meghallgattak minket kikérték a véleményünket, a módosítások fokozatosan történnek, addig az egészségügyben éppen ennek az ellenkezője történik. Kapkodás, elhamarkodottság jellemezte az egészségügyi reformot. Azt mondják, hogy történt hatástanulmány, de akkor azt titokban készítették, mert az érdekeltekkel, civilekkel, így velünk se történtek megfelelő egyeztetések. Amikor már elkészült a tervezet, akkor a miniszter asszony eljött az Idősügyi Tanácsba és elmondta, hogy miért jó a rendszer.

Mennyire egységes a magyar nyugdíjas társadalom?

Mi az Idősügyi Tanácsban nyugdíjszakmai alapon végezzük az érdekvédelmi munkánkat, és ebben többnyire egyezségre tudunk jutni a 9 különböző nyugdíjas szervezettel. Legyen szó a problémák feltárásáról, a koncepciók kidolgozásáról, valamint az érdekek érvényesítésében is.