A fideszes szakpolitikus azt mondta, nem elég szakmai reformokat csinálni, jelentős forrásokra is szükség van az oktatásban. Nálunk ennek az ellenkezője történik: Magyarország a török, illetve a mexikói útra lépett - tette hozzá, utalva a PISA-felmérésben foglalt megállapításokra.
A közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a 6-11 éves korosztály oktatásához jelenleg csak Mexikó és Törökország járul hozzá kisebb arányban, mint Magyarország.
A korábbi oktatási miniszter kifejtette: a közoktatásban folytatódik a normatívák felmenő rendszerű csökkentése, és a mostani tanévben már 25-30 milliárd forinttal lesz kevesebb a támogatás. Az elvonás harmada 2007-ben sújtotta az óvodákat, iskolákat, míg kétharmada idén jelentkezik. A következő tanévtől sem változik a közoktatási alap-hozzájárulás összege, amelynek alapján az egy diákra jutó normatív támogatást számítják. Így a közoktatásban 12 iskolai évfolyamból hatban 20-25 százalékos normatíva-csökkenéssel kell számolni.
Az oktatási tárca államtitkára szerint semmilyen újabb kivonás nem történik a rendszerből, a korábban bejelentett intézkedéseket hajtják végre. 2008 a megújulás, a fejlesztés éve lesz - ígérte Arató Gergely. Elmondta: több száz intézmény újulhat meg, s közel 100 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat szakmai fejlesztésekre, képzési módszerek bevezetésére, integrációra.
Pokorni Zoltán azt is mondta: Magyarországon az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen elmarad az OECD-országokétól, és az egy tanulóra jutó kiadások is alacsonyabbak az uniós átlagnál - mondta a Fidesz alelnöke. Hozzátette: Magyarországon az állam több mint 10 százalékkal kevesebb oktatási időt finanszíroz, mint az OECD-átlag.
Arató Gergely erre úgy válaszolt: igaz, hogy az OECD-átlaghoz képest Magyarországon a közoktatás finanszírozása és a pedagógusbérek le vannak maradva, ugyanakkor hazánk a visegrádi államokhoz hasonló szinten van. Megjegyezte: a vizsgált 1995-2005 közötti időszakban a finanszírozás 50 százalékkal nőtt, a GDP-bővülését is meghaladta, s Magyarországot pozitív példaként említik. Több mint kétszeres volt a növekedés a pedagógusbérek területén is.
Az államtitkár közölte: a finanszírozás, bérek kapcsán 2002 után következett be gyors növekedés, így Pokorni Zoltán az adatok kapcsán saját miniszterségéről mond véleményt. Hozzátette: a költségvetés egyensúlyba kerülése után megvan a szándék, hogy tovább emelkedjen a közoktatás költségvetési ráfordítása.
Pokorni Zoltán kifogásolta, hogy a korábbi kiegészítő támogatások - amilyen a kistelepülési, bejáró, társulási normatíva - az idei tanévtől megszűntek, és a jövőben ilyen támogatásra csak azok az intézmények lesznek jogosultak, amelyek fenntartója tagja kistérségi társulásnak.
Mint elhangzott, veszítenek értékükből a pedagógus-bérek is. Ahogy Pokorni Zoltán fogalmazott, a Gyurcsány-kormány többszörösen visszavette, amit a Medgyessy-kormány az ötven százalékos béremeléssel adott. Közölte: kiderült az is, hogy az elbocsátások miatti megtakarításból 2007-ben egyetlen fillért sem szánt a kabinet béremelésre, és 2008-ban is csak minimális mértékben változnak a bérek.
A Fidesz értékelése szerint a felsőoktatásban - ha a népszavazás nem akadályozza meg kivetését - 2008 a tandíj éve lesz.
Pokorni Zoltán úgy számolt, ha a kormány, szembemenve választási ígéretével, valóban kiveti a tandíjat, akkor egy diploma a legkedvezőbb esetben is 200-500 ezer forintba kerül majd, ez az összeg azonban várhatóan emelkedik és a felsőoktatási tanulmányok számlája végül akár a több millió forintot is elérheti majd.
A korábbi oktatási miniszter kitért arra, hogy az intézkedés hatásai már érzékelhetők: 2007-ben csak 108 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, négy év alatt a jelentkezők száma harmadával csökkent.
Szólt arról, hogy Magyarország ezen a téren is szembemegy a világgal: nálunk a felsőoktatásban végzettek aránya (17 százalék) jelentősen elmarad az OECD-átlagtól (26 százalék), és a bővülés is lassúbb, mint az OECD átlagos növekedése. Ugyanakkor Magyarországon éri meg a legjobban diplomát szerezni, hiszen a felsőfokú végzettséggel az elhelyezkedés valószínűsége 83 százalék, míg alapfok esetén csupán 38 százalék.
Arató Gergely szerint pontosan ezért méltányos és jogos, hogy azok a diákok, akik nem teljesítenek kiemelkedően és nem is rászorultak, járuljanak hozzá képzésük költségeihez.
Pokorni Zoltán a felsőoktatási PPP-szerződések kapcsán kérdésre válaszolva elmondta: bár személyesen adta át Hiller Istvánnak a levelet, amelyben kérte, hogy betekinthessenek a dokumentumokba, erre eddig nem kaptak lehetőséget. E téren az oktatási tárca vezetője Magyar Bálint nyomdokait követi - jegyezte meg a fideszes politikus.
