A harcot a legrégibb - idén 65 éves - és sokáig egyedüli hírügynökség, az állami tulajdonban lévő Tanjug vezérigazgatója, Luka Miceta robbantotta ki a múlt hét végén. Nyílt levélben durván, többször a rágalmazás és a becsületsértés határát is súrolva nekitámadt Dragan Janicnak, az állam sajtópolitikájáért felelős kulturális miniszter médiaügyekben illetékes munkatársának.
Azt vetette szemére, hogy szándékosan tönkre akarja tenni a szerinte legjobb szerb hírügynökséget, a Tanjugot, s ezért készíttetett olyan költségvetést számára, amely havi 11 millió dinárról szól, holott legalább havi 16,5 millióra lenne szüksége. Tette mindezt azért - állította Miceta - mert résztulajdonosa a Tanjug konkurensének, a magántulajdonban lévő Beta hírügynökségnek, és igyekszik azt kedvezőbb helyzetbe hozni.
A megtámadott Janicnak nem volt nehéz dolga: tényszerűen bizonyította, hogy már nincsen érdekeltsége a Betánál, azt pedig, hogy korábban volt, a kormány tisztviselői összeférhetetlenséget vizsgáló szerve is tudja, s nem talál benne kivetnivalót. Ami a Tanjug költségvetését illeti, az valóban 11 millió, 33 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Csakhogy az állami hírügynökség kap ezen felül havi 3 millió dinárt arra, hogy végkielégítést nyújtson 70 leépítendő alkalmazottjának, akiknek a távozása jelentős költségmegtakarítást eredményez.
Egyébként pedig tessék elkezdeni megszokni, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni; a kormányzati kommunikációs feladatokra a költségvetés 13 milliárd dinárt irányoz elő, amire pályázni lehet, s ha a Tanjug ügyes, az összeg legalább egyharmadát biztos megszerzi. Talán ez a kijelentés fájt a legjobban az állami hírügynökség vezérének, ez késztette további, a szerb sajtóban érthetően nagy figyelmet keltő támadásokra.
Csakhogy erre már a 14 éve - nyolc, az akkor egyértelműen kormányzati szócsőnek számító Tanjugból kivált újságíró által - alapított Beta, s a pár éve létrejött Fonet hírügynökség is megszólalt, s nyilvános tiltakozást jelentett be a Tanjug kormányzati finanszírozása ellen. Az állami hírügynökség kétféle jogcímen is kap pénzt a büdzséből: egyrészt általános működési kiadásaira, másrészt állami megrendelések teljesítésére. Közben természetesen előfizetési díjat szed mindazoktól, akik kíváncsiak adásaira. Nekik viszont a piacról kell megélniük.
Ez egyelőre sikerül. A kizárólag az interneten elérhető Fonet frissességével, rövid hírei blikkfangos tárgyalásával szerez magának híreket, a Tanjug által leginkább rettegett, s havi 11 millió dináros költségvetésből gazdálkodó Beta pedig - gyorsaságának, pontosságának, profi szerkesztésének és elemző politikai, gazdasági és katonapolitikai hírleveleinek köszönhetően - a szerbiai hírpiac elsődleges szereplője mindazok számára, akik pénzért veszik a híreket, s nem állami juttatásként, a Tanjugtól kapják.