A helyiek nyelvén Csomolungmának (Jóságos Istenanya) nevezett hegycsúcs nemzetközileg használt nevét Sir George Everest angol mérnökről kapta, aki 1841-ben térképezte fel a hegységet. A "világ tetején" rendkívüli zord az időjárás, így hét vállalkozóból egy életével fizet merészségéért (eddig több mint 2200-an - köztük közel 100 nő - jártak fenn, a halálos áldozatok száma közel 200.) Ugyanakkor a hegy megmászása üzleti vállalkozássá is vált, a tavaszi és őszi "csúcsforgalomban" a csúcs pénzért szinte bárkinek megtámadható, a siker reményében.
Az elsők: A brit George Mallory és Andrew Irvine 1924. június 8-án a csúcstámadás közben tűnt el. (Mallory holtteste 1999-ben 8150 méter magasságban előkerült, de fényképezőgépe nélkül, amely igazolhatná, hogy elérte-e a csúcsot.) 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Percival Hillary és a nepáli Tenzing Norgay minden kétséget kizáróan sikerrel járt, őket tekintik a Mount Everest első meghódítóinak.
Oxigénpalack nélkül a világon először 1978. május 8-án a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler mászták meg a Mount Everestet. Messner 1980. augusztus 29-én Tibet felől is egyedül, oxigénpalack nélkül ért fel a csúcsra, ugyanebben az évben hódították meg először a csúcsot télen, a lengyel Krzystof Wielicki és Leszek Cichy.
Az első nő a világ tetején 1975. május 19-én a japán Tabej Dzsunko volt. 1988. október 14-én az új-zélandi Lydia Bradley érte el első nőként oxigénpalack nélkül a Csomolungma tetejét, ugyanezt 1995 májusában a brit Alison Hargreaves egymagában vitte véghez. Az első fekete-afrikai alpinista, a dél-afrikai Szibisziszo Vilane 2003. május 26-án ért fel.
Más útvonalon a csúcsra: A hegy tetejére 15 elismert útvonal visz fel. 1963. május 1-jén az amerikai William Unsoeld és Thomas Hornbein mászták meg elsőként a nyugati gerincet. A délnyugati falat 1975. szeptember 24-én hódította meg a brit Dougal Haston és Doug Scott. 1983. október 8-9-én a harmadik oldalon, a keleti (Kangsung) falon haladva győzte le a csúcsot hat amerikai hegymászó. Az első élő tévéközvetítést 1988. május 5-én adta egy japán, kínai és nepáli expedíció, amely a csúcs érintésével elsőként kelt át Tibetből Nepálba.
Katasztrófa: Az eddigi legnagyobb katasztrófa 1996 tavaszán történt, amikor a csúcs közelében tizenöt alpinista vesztette életét egy viharban.
Családban maradt: 1990. május 10-én, harminchét évvel édesapja után az ifjabb Hillary, Peter is feljutott a Mount Everestre. 1990. október 7-én jutott fel először együtt apa és fia, Jean Noel és Zebulon Roche a csúcsra. Első házaspárként a szlovén Andrej és Marija Stremfelj járt a csúcson, 2005. május 29-én a nepáli Moni Mulepati és Pem Dorje a hegy tetején kelt egybe.
Gyorsasági rekord: Felfelé Pemba Dordzsi nepáli serpa volt a leggyorsabb, aki az alaptáborból 8 óra és 10 perc alatt ért fel, lefelé a francia Jean-Marc Boivin, aki 1988 augusztusában ejtőernyővel 11 perc alatt ereszkedett le. A legtovább, 21 és fél órán át, 1999. május 6-7-én a nepáli serpa Babu Csiri tartózkodott egyhuzamban a világ tetején.
A legfiatalabb férfi (illetve fiú), a 15 éves nepáli Temba Cseri, a legfiatalabb lány, a szintén nepáli Ming Kipa, a legidősebb férfi a 71 éves japán Janagiszava Kacuszuke, a legidősebb nő a 63 éves japán Vatanaba Tabe volt a világ tetején.
Művégtaggal először 1998. május 26-án az amerikai Tom Whittaker mászta meg a csúcsot, 2006. május 16-án pedig egy mindkét lábát elvesztett új-zélandi férfi is feljutott a hegyre. 2001. májusában hódította meg a csúcsot az első vak hegymászó, az amerikai Erik Weihenmayer.
Csúcsforgalom: 2001. május 23-án egy nap alatt 89-en értek fel a Mount Everestre. A legtöbbször, 13 alkalommal a nepáli Apa serpa járt a Mount Everesten. Az egy szezonban a hegyre felmászók száma 514-nel döntött rekordot.
Az első magyar 2002. május 25-én Erőss Zsolt személyében hódította meg a csúcsot, őt csaknem napra pontosan öt évvel később, 2007. május 23-án követte Jelinkó Attila.
