Andrej Petrov, a Greenpeace környezetvédő szervezet oroszországi szervezete Világörökség projektjének vezetője vasárnap az Interfax hírügynökségnek elmondta: a völgy nyilván más lesz, mint június előtt volt, de végtére is csak 1941-ben fedezték fel, s senki nem tudja, milyen volt azelőtt.
Az UNESCO Világörökség részét képező Gejzírek-völgye, - amely Oroszország legrégebbi, Kronockij természetvédelmi területén terül el - június 3-án egy pillanat alatt eltűnt. A több száz gejzírt és hőforrást földrengés okozta hegyomlás temette be.
A völgy egyike azon kevés helyeknek a Földön, ahol viszonylag kis területen számos gejzír és hőforrás működik. Az alig hét négyzetkilométernyi területen 20 nagy gejzír, 200 kisebb hőforrás és iszapfortyogó volt az omlás előtt, s tíz aktív vulkán van ma is. A gejzírek különböző ritmusban forró vízsugarat és párát lövellnek akár több 10 méter magasra, s több mélyedésben különböző színű iszap gyűlt össze. Kamcsatkán kívül hasonló az Egyesült Államokban - a Yellowstone Nemzeti Parkban -, Izlandon és Új-Zélandon látható.
A Gejzír folyó, amely korábban kristálytiszta hegyi patakként zubogott végig a völgyben, a hegyomlástól kőtörmelékkel, hóval és jéggel töltődött fel. A szakértők akkor úgy vélték: hacsak a folyónak idővel nem sikerül áttörnie a csuszamlás okozta törmelékgátat, a völgyben egy forró tó alakul ki. Ezzel viszont veszélybe kerülhet a lazacok élőhelye, és a velük táplálkozó ragadozó madarak és medvék állománya is.
Lévén szó a Világörökség listáján szereplő helyről, ember nem avatkozhatott be a hegyomlás után sem. Az omlás megsemmisítette az idegenforgalmi infrastruktúrát is, de azt hamar helyreállították, s július óta újra látogatható a völgy, a gejzírek azonban lassacskán jönnek helyre.
