"Az az elgondolás, hogy a beteg saját sejtjeiből állítsuk elő a véredényeket és az átültethető szerveket" - mondta el Doris Taylor, az egyesült államokbeli Minnesota Egyetem (Minneapolis) munkatársa, a kutatás egyik vezetője.
Az új megoldás könnyíthet a szervhiány súlyos gondjain - mutatnak rá a kutatók.
Amennyiben az új eljárást ember esetében is alkalmazzák, a "bioműszív" növelheti az átültethető szívek választékát, és meghosszabbíthatja a szív felhasználását a donor halála után (ma ez az idő maximum négy óra).
A Minnesotai Egyetemen kezdődött kutatásokhoz egyenlőre patkányokat és disznókat használtak fel. Sikerült laboratóriumban halott állatból kioperált szíveket egyfajta "szerkezetként" működővé tenni. Eltávolították az összes szívizomsejtet, csak az extracelluláris mátrixot (sejtközötti teret) hagyták meg. Ezután újszülött patkányok szívéből származó sejteket injekcióztak a mátrixba, amelyet steril körülmények közé helyeztek el.
Négy nap múlva összehúzódásokat figyeltek meg, nyolc nap múlva pedig beindult a szív szivattyú-működése, amely egy felnőtt szív működése 2 százalékának felelt meg. A tudósok szerint az eredmény biztató az elmélet megvalósíthatósága szempontjából, amelyet még tovább kell finomítani.
"Valósággal elnémultunk, amikor megláttuk az első összehúzódásokat" - mondta Harald C. Ott.
"Ez életem második legnagyobb pillanata" - így Doris Taylor. "Az első az volt, amikor 1997-ben láttam, amint sejtek fejlődnek egy infarktust elszenvedett nyúl szívében".
A kutatók fejleszteni kívánják a kísérletet, hogy beépítsék a bioműszíveket, és élő szervezetben kísérjék figyelemmel a működésüket.
A kutatók reményei szerint egy napon az eredményeket nemcsak a szívátültetésben, hanem más szervek transzplantációjakor is használhatják. A befogadó sejtjei segítségével előállított bioműszív esetében várhatóan kisebb lesz a kilökődés veszélye is. Amennyiben sikerül beültetni, elméletben ugyanúgy fog táplálkozni, működni és regenerálódni, mint az eredeti szerv.
