75 éve halott a legenda

Ő festészetet tanult, de érdeklődése egyre inkább az üvegművészet felé fordult, előbb csak gyűjtőként, később már alkotóművészként is. 1879-ben baráti köréből létrehozta az Egyesült Művészek nevű társaságot. Egzotikus hatású enteriőröket terveztek, a díszítésben a kelta, a mór és a középkori művészet motívumait használták fel, belső tereikkel új élet- és lakásstílust hirdettek. Ügyfeleik között szerepelt Mark Twain és Chester Arthur elnök, akinek megrendelésére 1882-1883-ban berendezték a Fehér Házat.

Tiffany az üvegtechnológia fejlesztésébe is belekezdett: kémiai tanulmányokat folytatott, s díszes-opálos ablaküvegeket állított elő. 1880-ban szabadalmaztatta a Favrile (a latin eredetű szó jelentése: kézzel gyártott) üveget, amelynek készítésekor a folyékony üveget színezékekkel keverték össze, s a folyamat addig soha nem látott ragyogást eredményezett. 1885-ben díszüveg gyárat alapított, ahol eleinte főleg templomablakokat készítettek.

Igazi karrierje az 1893-as chicagói világkiállítással vette kezdetét. A két cége, az Egyesült Művészek és a Tiffany Üvegtársaság ez alkalomra épített kápolnájának díszítőelemei, stílusa és motívumai új művészeti irányzatot indítottak el Amerikában.

Tiffany azonban a festett üvegeken kívül olyan tárgyakat is akart készíteni, amelyek az egyszerű otthonok díszítésére szolgálnak. Tervezett vázákat, gyertyatartókat, poharakat, bonbonniére-t és likőrös üvegeket. Így születtek meg máig leghíresebb művei is, az ólomba foglalt üvegből készült Tiffany-lámpák, amelyek kifejlesztéséhez nyomban az izzó feltalálása után, 1895-ben látott hozzá. Egytől-egyig remekmívű lámpáinak beszédes fantázianeveket adott (Szitakötő, Páva, Vízi liliom és Lótusz).

Apja 1902-ben bekövetkezett halála után cége nevét Tiffany Stúdióra változtatta, s apja végső kívánságát teljesítve ékszergyártásba is kezdett. A népszerűség és a jó minőség azonban nem garantálta az óüzleti sikert, az anyagi nehézségekkel küzdő cég nem tudta kivédeni a gazdasági válság negatív hatásait, s 1932-ben csődbe ment. Az alapító nem sokkal élte túl vállalkozását, 1933. január 17-én meghalt.

Így ért véget a Favrile-üvegek és szecessziós mesterművek gyártása. A modern divatirányzatok háttérbe szorították a Tiffany-műveket, azok a mester elképzelése szerint néhány évtizedre az előkelő családoktól az egyszerű otthonokba kerültek. Alkotásait az 1950-es évek végétől újra felfedezték, s értékük mára a csillagos égbe szökött: 1997-ben egy árverésén 2,8 millió dollárért kelt el egy Lótusz-lámpa. A remekműveket Budapesten is megcsodálhatjuk: az Iparművészeti Múzeumnak nemzetközileg is ritkaságszámba menő, csaknem 60 darabos Tiffany-gyűjteménye van.