A General Motors ismét kiállítja a teljesen villanyárammal működő Chevy Voltot. A Chrysler három új modellt mutat be. A Honda hidrogéncellás autót vitt a michigani autógyártás központjába. A Chevy Volt tömeggyártása azonban legkorábban 2010-ben kezdődhet el, és a Chrysler elképzelései is még évekre vannak a valóságtól.
A japán és az amerikai autógyártás is láthatóan elkötelezte magát az üzemanyag-takarékos, környezetbarát járművek előállítása mellett. Csakhogy még nem létezik olyan kis méretű akkumulátor, amely kellően nagy mennyiségű energiát képes tárolni a kocsik mozgatásához.
Az utóbbi évek egyik legígéretesebb fejlesztési irányát a lithium-ion akkumulátorok jelentették, amelyek már elterjedtek a laptopokban és mobiltelefonokban. Kiderült azonban, hogy ezek a tárolók túlhevülhetnek és a sérült telepekben rövidzárlat, tűz keletkezhet. Idén év elején egy dél-koreai gyártó laptopjából csapott fel láng, ami intő jel volt az autógyártók számára.
A lithium-ion elemek piacát eddig a japán cégek uralták, de az utóbbi időben néhány kevésbé ismert amerikai vállalkozás - az A123 Systems, az EnerDel, a Valence Technology és az Altair - is beszállt a fejlesztési versenybe. A cégek egyelőre nem tudnak olyan akkumulátort előállítani, amely sok energiát tud tárolni, gyorsan feltölthető és szélsőséges időjárási körülmények között is megbízható. A Toyota már bevált hibrid modelljében, a Priusban levő nikkel metál-hidrid cellás egység sem ilyen, feltöltéséhez benzinmotorra van szükség.
A lithium-ion technológia kiforratlanságára példa, hogy a Sony 2006-ban a Dell laptopokba szerelt telepeket volt kénytelen visszahívni. A Sanyo is cserére kötelezett laptop- és mobiltelefonos akkumulátorokat, és így tett a Nokia is a Matsushita tárolóival.
A Toyota azt tervezi, hogy a Prius új generációjában már lithium-ion akkumulátorokat helyeznek el, amellyel a mostani 46 mérföld/gallon (5,1 liter/100 kilométer) fogyasztási értéket 60-80 mérföld/gallonra (3,9-2,9 liter/100 kilométer) lehetne csökkenteni. A biztonsági gondok miatt azonban a Toyota az idei év végére tervezett debütálást kénytelen 2010-2011-re halasztani.
Az emelkedő üzemanyagárak miatt fejlesztésekre kötelezett GM az A123 Systems elképzelései mellett tette le a voksát. A híres Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által alakított fejlesztő csoport egy bizonyos vasfoszfát-technológiával törekszik tökéletesíteni a lithium-ion akkumulátorokat, hogy azok ne legyenek hajlamosak túlhevülésre.
Az elektromos autók gyártása, illetve annak ígérete nagy működőtőkét vonz az Egyesült Államokban. Detroitban egy új szereplő, a kaliforniai Fisker Automotive is kiállít egy elektromos csodajárgányt. A Fiskar Karmát a jövő feltölthető hibrid sportkocsijának szánják. Évente 15 ezer darabot kívánnak majd eladni a gyönyörű formájú járműből, amely papíron 125 mérföld/órás (201 kilométer/óra) végsebességre képes, és 5,8 másodperc alatt gyorsul fel 60 mérföld/órás (96 kilométer/óra) sebességre. Állítólag 50 mérföldet (80 kilométert) képes megtenni a lithium-ion telepében tárolt energiával a kis benzines töltő motor bekapcsolása nélkül.
Addig is, amíg a jövő takarékos álomautói legördülnek majd a futószalagokról, a detroiti hármak benzinfaló méretes városi teherautókkal és terepjárókkal igyekeznek profitot termelni. Nem csak a Ford rukkolt elő idén a híres F-150-es kisteherautó-sorozat új, átfazonírozott generációjával. A Chrysler meglepetés pickup teherautója, az új formájú Dodge Ram is jobban megfelel az amerikai autósok álmának. Ezt igyekszik kielégíteni a GM drasztikus erejű sportkocsija, a 620 lóerős Corvette, az új 550 lóerős Cadillac CTS vagy a Nissan ugyancsak benzinre szomjas 480 lóerős Skyline GTR modellje és a Toyota böhöm nagy családi terepjárója, a Highlander.