Érthető úgy, hogy a jegyző-asszony személyével a legnagyobb problémájuk az, hogy a jobboldal kérte fel és támogatta szavazataival?

Ez is egy probléma. A másik, hogy a pályázók között volt alkalmasabb személy. Akár három is, akit én vagy a frakció el tudott volna fogadni. Úgy gondolom, hogy a meghallgatott jelöltek között volt alkalmasabb, mert egy jegyzőnek nem csak a pénzügyekhez kell érteni. Azért az nem mindegy, hogy 180 vagy 17 fős hivatalt kell vezetni. Azt azért elmondanám, hogy a választás előtt mi, a bal-liberális oldal leültünk egyeztetni a jobboldali képviselőkkel. Az ott elhangzottak értelmében úgy álltunk fel onnan, hogy feltétlen konszenzussal választunk jegyzőt – azaz bekérjük a pályázatokat és meghallgatjuk a jelentkezőket, majd közülük választunk – de ez dugába dőlt. Öt olyan jelölt volt, akire mindannyian azt mondtuk, hogy biztosan be kell kerülniük a második szűkítési körbe. A jobboldal ekkor jelentette be, hogy nekik van egy hatodik jelöltjük, aki nem más, mint Almási Ibolya. Egy jegyzőnek szorosan együtt kell dolgoznia a polgármesterrel.
Ha a polgármester nem szeretne együtt dolgozni az egyik jelölttel – ilyen vagy olyan okok miatt –, akkor én nem gondolom, hogy célszerű ráerőltetni azt a személyt. A választást megelőző mindkét egyeztetésen abban maradtunk, hogy konszenzussal választunk jegyzőt, hiszen fontos, hogy nagy többséggel fogadják el az új jegyző személyét. Ez az előző években így is történt. Most felrúgták ezt a megállapodást méghozzá az utolsó pillanatban, ami engem is megdöbbentett.

Dr. Nagy Tamás a budaörsi Fidesz frakcióvezetője: A jegyzőválasztás egy nyílt pályázati kiírás, ahol jelöltek vannak és közülük a képviselő-testület – egy meghatározott eljárásrend szerint – kiválasztja a szerinte legmegfelelőbb, legalkalmasabb jelöltet. Ez minden esetben a képviselő-testület feladata. Ilyen módon polgármesternek, vagy képviselőnek külön jelöltje nincs, és nem is lehet.

Wittinghoff Tamás mégis azt írta előre, hogy jól tudta kit fog megválasztani a 13 konzervatív képviselő. Akármelyik politikai oldalról nézzük, úgy tűnik, hogy a botrányban a jegyző személye csak ürügy.

Almási Ibolyát a képviselő-testület 18 szavazattal nevezte ki Budaörs város jegyzőjévé. A Fidesz-KDNP frakciójának, és a Vállalkozók Egyesülete frakciójának összesen 13 szavazata van a 24 fős képviselő-testületben. Azt mondani, hogy csak a két frakció támogatta a jelöltet egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Itt egy választási folyamatról beszélünk, ami úgy néz ki, hogy tizenöten jelentkeztek jegyzőnek, abból tizenhárman jelentek meg a meghallgatáson, ketten el se jöttek. Innen, a második körbe 6 fő jutott tovább, közülük nevezett ki a testület egyet. A hat ember közül valóban Almási Ibolya volt az aki 13 szavazatot kapott, de ez volt a legmagasabb igen szavazat, a többi jelölt ennél lényegesen kevesebbet kapott. A kinevezés maga, olyan mint egy szerződés létrejötte – én jogászdoktor vagyok, ettől függetlenül pocsék jegyző lennék, mert nincs hozzá kellő tapasztalatom –, az hozza létre a jogviszonyát. A kinevezést 18 szavazattal hozta meg a 24 tagú képviselő-testület, amiben a Fidesz-KDNP és a Vállalkozók egyesülete összesen 13 fővel képviselteti magát. Ez a kettő jogi aktus keveredhetett össze a polgármester úr fejében. Bizonyára megterhelik a napi feladatok és a jegyzőválasztás is megterhelte egy kicsit. Valószínűleg ez okozhatta nála a zavart.

Állítja, nincs pártpolitikai háttere annak, hogy a polgármester úr ellenkezik Almási Ibolya személye ellen. Ismerve a jegyző-asszony szakmai múltját a külső szemlélő a doktorátus hiányát érzi erőltetett magyarázatnak. Tudni olyan személyes ellentétről, ami miatt nem tud együtt dolgozni a két közhivatalnok?

Én nem tudok ilyenről. Csak arról, hogy a polgármester úr gyakorlatilag mindent megpróbált, hogy ellehetetlenítse Almási Ibolyát, még fenyegetések is elhangzottak. Érzékelni lehetett egyfajta nyomásgyakorlást a jelölt ellen, ami mégiscsak egy sajátságos helyzet. A polgármester úr konszenzusra képtelenséggel és egyéb problémákkal támad minket, ezért fel kívánja oszlatni a képviselő-testületet. A kérdés az, ha egy időközi választáson hasonló eredmény születne, akkor a polgármester úr megint azt javasolná, hogy a testület oszlassa fel önmagát azért, mert az az ő számára kedvezőtlen arányú vagy összetételű? Ha ez így van, akkor sokkal egyszerűbb, ha maga mond le, hiszen nem tud együtt dolgozni sem az alpolgármesterével – ennek több alkalommal hangot adott -, nem tud együtt dolgozni a testületi többséggel, és a jegyzőjével sem. Aki ilyen összeférhetetlen, az helyesebb ha önmaga vonja le a konzekvenciákat, és nem másokat hibáztat az ügy kapcsán.