„Valahogy nem akadunk össze a programokkal...”

A keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatója, Kiss Ibolya negatív képet festett az iskoláját is érintő változásokról. Egyre kisebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, és véleménye szerint a helyzet hosszabb távon romlani fog. Elképzelhetőnek tartja, hogy financiális okok miatt iskolája a jövőben nem lesz képes tartani a jelenlegi színvonalat, nem jut pénz szakkörök indítására, tehetséggondozásra, tehát csupán a törvény által előírt normákat lesz képes biztosítani.

Az igazgatónő a pályázati lehetőségek kapcsán elmondta, hogy gyakran nem maga az iskola, hanem a fenntartó pályázhat (az önkormányzat – a szerk.), ráadásul a gimnáziumok számára kevés pályázatot írnak ki, így ezek az iskolatípusok hátrányban vannak a szakképző intézményekkel szemben.

Kiss Ibolya hozzátette, hogy a minisztérium által felügyelt korszerű oktatási programokról nemigen van információjuk, nem tudja, hol hirdetik azokat.

Az államtitkár válaszában fontosnak nevezte, hogy egy fenntartó önkormányzat milyen többletforrásokat finanszíroz az iskolái számára, hiszen az állam mellett az önkormányzatoknak is hozzá kell járulnia az oktatás működtetésének biztosításához. Arató Gergely kiemelte, hogy éppen a tehetséggondozás terén nagyon komoly programok futnak, olyanok is, amelyek elérhetőek a gimnáziumok számára is. Ilyen például az Út a tudományhoz program, melynek célja, hogy olyan tanárok és diákok által működtetett iskolai közösségeket támogasson, amelyek elmélyülnek egy-egy szakterületben, ami voltaképpen erős szakköröket jelent.

„Szegényebb régiókban gyakran nagyobb az iskolák kreativitása”

Arató Gergely beszámolt azon tapasztalatairól, melyeket az ország szegényebb régióiban szerzett, ahol gyakran nagyobb az iskolák kreativitása, mivel az önkormányzatok pénztelensége miatt jóformán minden forrást az iskoláknak kell előteremteniük, többnyire pályázatok útján. A tárca képviselője kilátásba helyezte, hogy a jövőben talán az OKM-nek kellene megkerülhetetlen módon tájékoztatnia az egyes intézményeket a programokról, pályázati lehetőségekről, bár a tárca honlapját jó forrásnak nevezte. A digitális információtechnikai vagy a kompetenciaalapú pályázatok jó részére egyébként gimnáziumok is pályázhatnak.

Az eredményes pályázáshoz szükséges önrész biztosításának több módját említette az államtitkár. Az önrész mértéke függ attól, hogy milyen településről van szó, tehát a hátrányosabb helyzetű településeken alacsonyabb az önrész, de végső esetben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól pályázható is az önrész.

Arató Gergely kitért még a közelmúltban egymásnak ellentmondó mérési eredmények miatt fellángoló vitákra, melyek az oktatásban beindított integrációs programok eddigi eredményeire vonatkoznak. Eszerint a legutóbbi, tanulói eredményesség szempontjából végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy javult mind a nehéz szociális helyzetben élő, mind a roma diákok teljesítménye, és az előítéletekkel szemben nem romlott, hanem javult az integrációban résztvevő nem kisebbséghez tartozó, nem hátrányos helyzetű diákok tanulmányi eredménye, teljesítménye is.

Az államtitkár befejezésül hozzátette, hogy idén elsősorban az oktatási intézmények felújítására kiírt pályázati programok beindulása várható, ami 130 milliárd forintból 6-700 iskola felújítását jelenti, másrészt az esélyegyenlőségi és integrációs programok folytatását, a tehetséggondozás hatékonyabbá tételét prognosztizálta 2008-ra.