A színház egyik nagy "királyára" emlékezünk

Bigottan katolikus ügyvéd apja a papi pálya felé terelgette, ő azonban kerek perec kijelentette: e hivatáshoz nem elég szent és nem elég képmutató. Így aztán mérnöknek tanult Pesten, de hamar kitűnt, hogy a rajzot kivéve ilyen jellegű tanulmányai is untatják. Az ifjú Szathmáryt a színház vonzotta, s mivel jól táncolt, szépen énekelt, értett a díszletfestéshez, s nyelveket is beszélt, szívesen fogadták. Apja a hírt kézhez véve postafordultával kitagadta, sőt azt is megtiltotta neki, hogy nemesi nevüket használja.

Szathmáry József nem maradhatott, Fáy András segítségével megszületett hát Szigligeti Ede. Az idősebb kolléga könyvszekrényének háttal állította a színészpalántát, aki vakon Kisfaludy Sándor verseskötetét húzta ki, amely a Szigliget című költeménynél nyitott ki. A következő húzásnál egy angol regényre talált, amelyben az egyik szereplőt Eduárdnak hívtak, s már össze is állt a művésznév.

Szigligeti 1837-től a Pesti Magyar Színház, 1840-től 1878-ban bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház tagja volt, ahol színészi, titkári, rendezői és dramaturgi feladatokat is ellátott, 1873-ban pedig az intézmény igazgatója lett. 1835-ben megalapította a Pesti Drámaíró Egyesületet, 1840-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, 1846-tól a Kisfaludy Társaságnak, 1865-től tanára a Színi Akadémiának. A színi élet irányítójaként addig nem játszott klasszikusokat mutatott be s ő fedezte fel a drámaíró Csiky Gergelyt.

Korának legnépszerűbb színpadi szerzője hatásosan egyesítette a világ színjátszásának új törekvéseit a magyar igényekkel. Kiváló színpadismerettel minden drámai műfajban alkotott: összesen 114 színpadi művet és két alkalmi egyfelvonásost írt. Legismertebb vígjátéka az 1849-ben keletkezett Liliomfi, amelyet időről-időre elővesznek a magyar színházak, mert ma is biztos siker. (1954-ben kiváló színészek közreműködésével halhatatlan filmet forgatott belőle Makk Károly.) Történelmi drámái hatásosak, gondosan szerkesztettek, néhány közülük mai szemmel nézve is maradandó irodalmi alkotás. Szigligeti volt a magyar népszínmű műfajának megteremtője is A szökött katona és A csikós című zenés darabokkal.

Amikor 1878. január 19-én Budapesten meghalt, éppen negyvenegy éve szolgálta a magyar színházi kultúrát. Szolnokon színház viseli Szigligeti Ede nevét, színpadi műveinek nagy része viszont a mai napig nem jelent meg nyomtatásban.