Egyházi kártérítés pénzben
Az egyházak egyre inkább a pénzt választják az ingatlanok helyett kártérítésként az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások során az utóbbi időszakban - mondta el az MTI-nek Fedor Tibor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Egyházi Kapcsolatok Ti
2008. január 17. csütörtök 08:50 - Hírextra
A katolikus egyház az előző kormány 2005-ös gyorsítási javaslatának elfogadása után az esetek 70 százalékában választotta a pénzt, és csak 30 százalékban kérték vissza épületeiket. Összességében az 1992 óta tartó ingatlanrendezésükben így alakult ki a fele-fele arány a pénz igénylése és az ingatlanok természetbeni visszavétele között. Ezzel a Magyar Katolikus Egyház ingatlanrendezése 2007-re befejeződött - közölte.
Az egyházak pénzigénylése azzal magyarázható, hogy a felajánlott összegeket új ingatlanok építésére fordíthatják, amelyekkel minden bizonnyal jóval kevesebb fenntartási gondjaik vannak - mutatott rá Fedor Tibor.
Megemlítette, hogy az egyházi ingatlanrendezés, az örökjáradék folyósításán kívül (amelyre a felekezeteknek az épületek körét 1998-ig kellett meghatározniuk), a korábbi épületek visszavételére, valamint arra biztosít lehetőséget, hogy az egyházak megállapodjanak tárgyalófeleikkel a kártérítés összegéről abban az esetben, ha meghagyják azokat jelenlegi használóik kezén.
A kormányzat 2007-ben 8,8 milliárd forintot különített el összesen az egyházi ingatlanok kártérítésére, amelynek legnagyobb része a korábbi állami kötelezettségvállalásokból származott. Ennek a 8,8 milliárd forintnak a részét képezi az az 1 milliárd 122 millió forint, amelyet a 2007-ben rendezett ingatlanügyek megoldására szántak - fejtette ki a titkárság helyettes vezetője.
Az ingatlanokról való lemondás fejében tehát összesen ennyit kaphattak az egyházak kártérítésként, illetve ugyanúgy az önkormányzatok is, ha átadják az egyháznak az ingatlant és intézményüket kiköltöztetik. Az egyházaknak viszont korábbi javaik visszaigényléshez vállalniuk kell azt, hogy hitéletre vagy közösségi működésre használják az ingatlanokat - tette hozzá Fedor Tibor.
Az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője azt mondta: a 2007-es esztendőben a Magyarországi Református Egyház igényelt vissza legtöbbet korábbi ingatlanjaiból, szám szerint 44-et mintegy 526 millió forint értékben. Hasonló értékben rendezték a Magyarországi Evangélikus Egyház ingatlanügyeit a tárgyalások során, amelyek 16, egyenként értékesebb épület sorsáról döntöttek.
Az egyházak és a mostani fenntartók közötti többfordulós tárgyalásokon az OKM mindig a konszenzust keresi, amelyeket általában helyi szinten egyeztetések előznek meg. Ennek keretében az egyházak javasolják, melyik ingatlanokról szeretnének dönteni az adott évben - mondta.
A rendezések például Debrecenben befejeződtek, az önkormányzat utoljára egy gyors- és gépíróiskolát adott vissza a reformátusoknak, akik ott ifjúsági központot hoznak létre. A református egyház a karcagi gimnáziumot is visszakapja, amiért az önkormányzat 550 millió forint kártérítést kap az államtól annak érdekében, hogy az önkormányzati, ideológiailag semleges gimnáziumi oktatást is biztosítsák - mutatott rá Fedor Tibor.
Az evangélikus egyház egy hosszú ideje húzódó miskolci ügyet fejezett be tavaly végérvényesen, amelynek során az egykori lelkészi szolgálati lakásoknak otthont adó bérházat kapta vissza, ahol óvodát működtet majd. Ebben az esetben az eddigi fenntartó, a Kincstári Vagyonigazgatóság, illetve annak jogutódja kap az államtól kártérítést - tette hozzá.
Összességében 195 ingatlan vár még rendezésre 2008-tól, ami jelenlegi áron mintegy 5 milliárd forintjába kerül majd az államnak 4 évre elosztva, ugyanis a törvény 2011-ben határozza meg a kártalanítás végső határidejét - közölte Fedor Tibor.
Forrás: MTI