"Takács Albert tájékoztatást adott a strasbourgi ítéletek nyomán tett intézkedésekről. Így többek között a perek elhúzódása ellen létrehozott kifogás intézményének alkalmazása során szerzett eddigi gyakorlati tapasztalatokról" - olvasható a közleményben.
A találkozón szó volt a gyülekezési jog reformjához kapcsolódó minisztériumi jogalkotási tervekről is - tette hozzá a tárca.
Az európai főbíró ellátogatott az Országházba is, ahol találkozott Világosi Gáborral, a parlament alelnökével, valamint az emberi jogi és az alkotmányügyi bizottság elnökével.
Világosi Gábor a megbeszélés után a távirati irodának elmondta: a találkozón párhuzamot vontak az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a magyar bíróságoknak a leterheltsége között.
A parlament alelnöke a tárgyalás után azt a következtetést vonta le, hogy az európai szervezet szerint is pozitívan változott az emberi jogi helyzet Magyarországon az elmúlt tíz évben, de elbizakodottságra semmi ok sem magyar, sem nemzetközi szinten.
A távirati iroda felvetésére Világosi Gábor elmondta: a találkozón nem volt szó a 2006-os őszi eseményekről.
A bizottsági elnökökkel folytatott tárgyaláson azonban Balog Zoltán (Fidesz), az emberi jogi bizottság vezetője tájékoztatta Jean-Paul Costát a tavaly előtti őszi eseményekről. Az európai főbíró elmondta, hogy ilyen ügyek még nem kerülhettek az Emberi Jogok Európai Bíróságára, mert Magyarországon még nem járták végig a szükséges lépcsőfokokat - tette hozzá Balog Zoltán.
Az emberi jogi bizottság elnöke szerint fontos lenne, hogy a magyarok jobb tájékoztatást kapjanak az európai emberi jogi bíróság működéséről és a szakmának is többet kellene ezzel a lehetőséggel élnie. Ezzel az európai joggyakorlat hatással lehetne a magyarra, finomítva a magyar rendszer működését - fűzte hozzá.
Avarkeszi Dezső (MSZP), az alkotmányügyi bizottság elnöke ezzel szemben úgy vélte: jobb lenne, ha a panaszosok inkább a magyar állammal tudnának megegyezni, akár peren kívül is, az ügyek ugyanis Strasbourgban is elhúzódnak. Részben a hazai lehetőségekkel kellene élni, a jogalkotóknak pedig meg kell találnia és kijavítania a joghézagokat. Úgy tűnik, hogy jó kép alakult ki Magyarországról az európai intézményben - összegezte a találkozót a politikus.
Jean-Paul Costát pénteki megbeszéléseire elkísérte Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
Jean-Paul Costa Lomnici Zoltán meghívására tárgyal Budapesten, az európai főbíró csütörtökön találkozott többek között Sólyom László államfővel is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 1959-ben állt fel, az Európa Tanács bírói testületének székhelye Strasbourg. A bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezményében részes tagállamok területén élő magánszemélyek és más jogalanyok közvetlenül fordulhatnak ügyeikkel, ha úgy vélik, hogy az egyezményben garantált jogaikat egy adott tagállam megsértette, és a nemzeti bíróságoknál már minden jogorvoslati fórumot kimerítettek.
A bíróság által hozott ítéletek véglegesek és kötelező érvényűek a tagállamok számára, amelyeknek egyrészt kártalanítaniuk kell a pernyertest, másrészt biztosítaniuk kell, hogy hasonló törvénysértés a jövőben nem fordul elő. A testület fennállása óta több mint ezernégyszáz ítéletet hozott, ugyanakkor csak 2006-ban több mint 51 ezer beadvány érkezett a testülethez.
