Heveny hörghurut (bronchitis acuta)

Az esetek több mint felét, a heveny bronchitist, vírusok okozzák, a fennmaradó százalékban kialakulásukért a baktériumok felelõsek. Annak ellenére, hogy a betegek garatváladékában gyakran találhatók különbözõ baktériumok, mégis ritka az elsõdlegesen baktériumok okozta bronchitis acuta. Az ilyen típusú megbetegedés elsõsorban idült szívés tüdõbetegeknél alakul ki.

A klinikai képre fõként a köhögés jellemzõ, amely kezdetben nem jár köpetürítéssel. A köhögést gyakran kíséri a szegycsont mögötti égõ érzés. A hõemelkedés is általános tünet, de magas láz ritkán fordul elõ. A tüdõgyulladásra jellemzõ kopogtatási és hallgatózási eltéréseket nem találjuk, a mellkas röntgenképén beszûrõdés (tüdõgyulladásra utaló árnyék) nem látható.

A terápia legfontosabb elemei az ágynyugalom, a bõ folyadékfogyasztás; köptetõk, nyákoldók, szükség szerint lázcsillapítók adása. Antibiotikum szedését az orvos csak akkor javasolja, ha a tünetek egy hét után sem szûnnek meg, és gennyes a köpet. Fontos hangsúlyozni, hogy a heveny hörghurut rendszerint magától gyógyuló betegség.

Idült hörghurut (bronchitis chronica)

Az alsó légutak gyulladásos megbetegedései közül gyakorisága miatt a krónikus bronchitis népegészségügyi problémát jelent. Idült hörghurutban azok a betegek szenvednek, akik évente több mint három hónapon át köhögnek, és tüneteik legalább két év óta fennállnak.A legtöbb beteg dohányzik. A cigarettafüst és a cigarettázás során felszabaduló mérgezõ anyagok bénítják a légutak nyálkahártyájának csillóit, fokozzák a hörgõk nyáktermelést és összehúzzák a hörgõk simaizomzatát.

Az idült hörghurut akut fellángolását elsõsorban a légúti vírusok okozzák. A klinikai képre a köhögés és a köpetürítés jellemzõ. A köpet bõséges, gennyes (sárgászöIdes) és bûzös, súlyosabb esetben véres is lehet. Gyakori a nehézlégzéses panasz, a beteg olykor zihál, de nem ritka a hidegrázás, sõt a láz sem.

Idõnként nagyon súlyos állapotba kerülhet a páciens, egyaránt jelentkezhetnek a légzésiés szívelégtelenség tünetei. Ilyen esetekben mindenképpen keressük fel háziorvosunkat, aki a panaszok, tünetek alapján a legmegfelelõbb kezelési módot alkalmazza, és ha szükséges javaslatot tesz a kórházba utalásra. A mellkas megröntgenezése elengedhetetlen a tüdõgyulladás kizárása céljából. A köpet mikrobiológiai vizsgálata szintén fontos annak eldöntéséhez, hogy ha antibiotikus kezelés szükséges, mely készítmény részesíthetõ elõnyben. Az antibiotikus kezelés többnyire 710 napig tart.

A hörgõtágítók és nyákoldók általában mérséklik a tüneteket és a panaszokat. Fontos a bõ folyadékfogyasztás, nehogy a váladék besûrûsödjön. Köhögéscsillapítók alkalmazását nem javasoljuk, mert ha a folyadék felköhögése elmarad, az besûrûsödik, így a baktériumok jobban fognak szaporodni, megnõ a tüdõgyulladás valószínûsége. Az idült hörghurutos betegeket évente érdemes influenza elleni védõoltásban részesíteni. A leghatékonyabb megelõzés azonban a dohányzás abbahagyása.