A tájvédelmi körzetben álló intézmény oktatóközpontként működik és évente 2000, a természet iránt érdeklődő vendéget fogad. Az egyesület tagjai itt rendszeresen madármegfigyeléseket- és gyűrűzéseket végeznek, amelyekből következtetni lehet többi között a klímaváltozásnak a madárvilágra gyakorolt hatásaira.
A 800 négyzetméteres Pest megyei fogadó tetőszerkezete egy éve, tavaly január 19-én kapott lángra. A kétszintes fogadóépületet négy évvel korábban adták át, de az ócsai madárvártán már 1983-tól dolgoztak ornitológusok, azóta negyedmillió madarat fogtak be és jelölték meg speciális gyűrűvel.
A Pest megyei, ócsai madárvárta része az Európai Unió ökológiai hálózatának, egyike annak a nyolc hazai madárgyűrűző állomásnak, amely egész évben folyamatosan üzemel. Itt évente 20-25 ezer madarat jelölnek meg.
Csörgő Tibor elmondta, hogy az itteni jelölések, tanulmányok is alátámasztják, hogy az éghajlat módosulása megváltoztatja a madarak megszokott vándorlási menetét, egyes fajok az évezredek óta beidegződöttnél előbb, mások meg éppenséggel később kelnek útra, hogy téli pihenőhelyükre repüljenek. A megfigyelések szerint a mostanában tapasztalható erős, gyors éghajlati változások, nagy viharok is kihatnak a madárvilágra. Így kerülhetett például a hazai tájakra a nálunk eddig ismeretlen, a Balkánról származó keleti füzike, vagy az Amerikából ide sodródott csankó és tengeri sirály.
A madárvilág - akár csak az élővilág egésze - állandó változáson megy át. A városi élethez alkalmazkodva elszaporodott például a rigó, a rozsdafarkú és a barázdabillegető, miközben a néhány évtizede még tipikus városlakónak számító veréb szinte eltűnt az utcákról, mivel a lovakat is autók váltották fel. A falusi életmód változása nyomán, a háztáji gazdálkodás visszaszorulásával a fecskék száma csappant meg.
Magyarországon egyébként az Európában előforduló madárfajok kétharmada fellelhető, hozzávetően 400 faj fészkel itt vagy vonul át a hazai tájakon.
