Akik már felnőttek, de még mindig szívesen vesznek meg egy régi, klasszikus meséket tartalmazó DVD-t, biztos, hogy azt mondják, nekik volt jobb dolguk. A mai gyerekek többsége azt sem tudja, mit hagynak ki azzal, ha nem ismerik az ügyetlen horgászt, a mindig szerencsétlenkedő vadászt vagy a hangosan motyogó gyurmaemberkét. Nekik a japán rajzfilmek futószalagon elkészített változatai jutnak, akik lelkesen harcolnak az éppen aktuális gonosz erők ellen. Szerencsére itt-ott még megbújik néhány igazi mese. Retromese, ha lehet ezt a szót használni.

A rajzfilm története

Először a francia Emila Reynaud hozott létre a maihoz hasonló, rajzfilmnek nevezhető dolgot. Kézzel festette és rajzolta filmjeit celluloidra, technikáját szabadalmaztatta és Praxinoszkópjával vetítette. Első ilyen rajzfilmje még 1889-ben készült. Az Egyesült Államokban Stuart James Blackton mutatta be az első rajzfilmet (Egy arc humoros változásai) 1906-ban. Szintén ehhez a korszakhoz tartozott Max és Dave Fleischer. Ők alkották meg később Popeye a tengerész figuráját. Az igazi áttörést azonban az 1920-as években Walt Disney hozta. Az ő közreműködésével kezdődött meg a rajzfilm nagyipari gyártása. 25 év alatt 650-nél is több rajzfilm készült stúdiójában. Olyan karaktereket hozott létre, mint Miki egér, Donald kacsa vagy Plútó kutya.

Magyarországon a harmincas évektől kezdve egyre több animációs film készült. Ezek akkoriban főleg reklámok voltak. 1951- ben készült el Halász János és Macskássy Gyula közös munkája, A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.

A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a Gusztáv, a Mézga család, Jankovics Marcell népszerű sorozata, a Magyar népmesék, vagy a Frakk, a macskák réme és a Kérem a következőt! Ezeknek már nagyban segített a televízió térhódítása és az, hogy egyre több ember számára elérhetővé váltak.

Az egész estét rajzfilmek közül 1973-ban készülhetett el az első, ez volt a János vitéz, Jankovics Marcell filmje. Ezt követte a Lúdas Matyi, később a Vuk és a Szaffi (Dargay Attila tollából), Háry János, Hófehér, Macskafogó. De ez egy másik téma lehetne, úgyhogy maradjunk a sorozatoknál.

Konkrétan miket és kiket szerettünk nézni estéről estére? A lista nem teljes, de köszönet a kollégáimnak, akik időről időre mondtak nekem egy elfelejtett mesét. A sorrend ezért kizárólag betűrend szerint halad, az első rész A-tól M-ig tart.

A kockásfülű nyúl

Különleges tulajdonságokkal felruházott hős volt. Nevét hosszú füleiről kapta, amelyeket összecsavarva propellernek használ és így repülni tudott repülni. A néhány perces epizódokban ő az örök konfliktusmegoldó. 1975 és 1978 között a Pannónia Filmstúdióban készült 26 részes sorozat, rendezője Richly Zsolt volt. A sorozat többi hőse: Kriszta, Menyus, Kistöfi és „Mozdony”, a rossz gyerek. Bemutatásakor a sorozat szombat esténként futott a Magyar Televízióban. Később közel 90 országban mutatták be.

A nagy ho-ho-ho horgász

Az 1982-ben készült Csukás István, Dargay Attila rajzfilmsorozatának hőse a mindenre elszánt horgász és barátja, aki ki más lehetne, mint a csali. Nyáron a hőségben nincs is jobb, mint a hűs víz partján üldögélni. Horgászszenvedélyének hódol főhősünk is, aki folyamatosan sok-sok kalandba csöppen. De a szenvedély azért szenvedély, hogy minden akadályt legyőzzön. A halak, amúgy sincsenek veszélyben, mert valahogy sosem sikerül kifogni.

Barbapapa

„Hüpp-hüpp-hüpp, barbatrükk.” Barbapapa egy francia gyermekkönyvsorozat címe, valamint a sorozat főszereplőjének neve. A Barbapapát 1970-es években írta Annette Tison és Talus Taylor Párizsban. 1974-ben szélesebb közönséghez is eljutott, így ismerhették meg a magyar tévénézők is. Barbapapa egy általában körte alakú, rózsaszín alakváltó teremtmény, aki megpróbál beilleszkedni az emberi világba. Különböző szórakoztató kalandok után találkozik fajtája női változatával, aki fekete színű és Barbamamának hívják. Hét gyermekük születik, mind különböző színű. Gyerekként olyan jól elszórakoztam rajta. Felnőttként visszanézve ezt a mesét, kicsit meglepődtem rajta, hogy ezt is szerettem.

Bob és Bobek

Két bugyuta ugrifüles, akik még hisznek a munka becsületében, s emiatt mindenféle érdekes szituációba keverednek „Ébresztő! Gyerünk dolgozni! – De miért? – Mert a munka nemesít!” – hangzott a nyuszi szájából. A csehszlovák rajzfilmsorozat két nyusziról szól, akik egy cilinderben laknak, és reggelenként tornáznak. A nagyobbik, Bob szorgalmas, a kisebbik Bobek (vagy fordítva volt?) lustább, őt noszogatni kellett, hogy csináljon valamit. A cilinderből előbújó fülesek történeteit Vladimír Jiránek és író társa Jirí Sebánek vetette papírra, illetve Václav Bedrich rendező gondoskodott arról, hogy a kéziratok képernyőre kerülhessenek. Első része 1979. december 11-én mutatkozott be a csehszlovák televízióban, amit később, további 38 darab, 8 perces epizód követett.

Frakk, a macskák réme

Egy kutya és két macska "barátságának" viharos krónikája. Lukrécia és Szerénke, leginkább kövérek, lusták és szemtelenek. Frakk (Szabó Gyula hangján szólalt meg), a magyar vizsla, ki nem állhatja a két cicát, ezért ádáz küzdelmet vív, hogy a két elfajzott jószágot megnevelje. Károly bácsi és Irma néni megtesz mindent hogy kedvenceik megszeressék egymást, de nem sok sikerrel. A forgatókönyvet Bálint Ágnes írta.

Frédi és Béni

Avagy a két kőkorszaki szaki. Az amerikai rajzfilmsorozat, Joseph Barbera és William Hanna készített 1960 és 1966 között. A sorozat egy őskori család kalandjait mutatja be. A rajzfilmek magyar szövegét Romhányi József írta, és szemben az eredetivel, végig rímekbe szedett és nyelvi játékokkal tűzdelt szöveg festi alá a képsorokat. Egy városi legenda szerint Romhányi fordítása annyira jól sikerült, hogy az amerikai változatot újraszinkronizálták Romhányi szövegei után. 1994-ben és 2000-ben két élőszereplős film is készült a sorozat alapján. Így Kovakövi Frédiék mozisztárok lettek.

Gusztáv

Több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is. Gusztáv, nem a semmiből jött. Figuráját Nepp József 1961-es Szenvedély című filmecskéjéből emelték át a sorozatba. Maga a széria azonban már közös munka volt, Nepp-Dargay-Jankovics trió számára. 1964-ben indult világhódító útjára. Ő volt a kalapos, zakós kispolgár három szál hajjal, uborka orral, aki a kilencvenes években sört reklámozott, de valljuk be, ez is illett hozzá a legjobban.

Hupikék Törpikék

Elfogultság ide vagy oda, nekem Törpapáék voltak a kedvenceim. Az apró, kék, manószerű lények, az azonos című képregény- és rajzfilmsorozatok szereplői, akik Peyo belga képregényszerző (Pierre Culliford) képzeletében születtek. 1965-ben készült egy 90 perces fekete-fehér animációs film (Les Aventures des Schtroumpfs – A hupikék törpikék kalandjai), de nem volt különösebben sikeres. 1976-ban az eredeti „Janó és Bibice” sorozatot feldolgozó film készült el. 1980-ban indította útjára a Hanna–Barbera Produkció a közismert sorozatot. A sorozatot többször jelölték Emmy-díjra, amit a közhiedelemmel ellentétben sosem kapott meg. Ettől függetlenül sokunk kedvence a mai napig is. A 256 részes sorozatból 108 részt vetítettek a magyar tv-csatornák, így Törpillát, Okoskát, Ügyifogyit, Dulifulit, Hókuszpókot, na és a többieket, mindenki megismerhette.

Kérem a következőt!

Ezt az 1974-ben bemutatott mesét sokkal inkább főszereplőjének nevével, Dr. Bubóval azonosítják. Dr. Bubó, egy bagoly, miután megszerezte orvosi diplomáját, egy fa tetején rendezi be rendelőjét, ahol az erdő beteg lakóit gyógyítgatja titkárnője és egyben a rendelő ápolónője, Ursula nővér segítségével. A rajzfilm ugyan a gyerekek körében is népszerű, de számos olyan pszichológiai és társadalmi problémát gúnyol ki, amely csak felnőtt nézők számára érthető. A sorozat humora erősen épít a szójátékokra, ami nem is csoda, hiszen a forgatókönyvet Romhányi József és Nepp József írta. „Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor. Beszél majd az utókor, kiről? Dr. Bubóról”

Kisvakond

Volt egyszer egy ország, amit úgy hívtak: Csehszlovákia. Ennek az országnak a fővárosában, Prágában sok tehetséges rajzfilmkészítő dolgozott. Egyikük, Zdenek Miler megalkotta a Kisvakond figuráját, melyért 1966-ban a Velencei Filmfesztiválon különdíjjal jutalmazták.1975-ig szórakoztatta vele a gyerekeket, s talán egy kicsit a felnőtteket is.

Kukori és Kotkoda

Kukori és Kotkoda "házassága" nem mondható felhőtlennek. Kukori nem nagyon szereti a házimunkát, így sok bosszúságot okoz Kotkodának. A büntetés csak azért maradhat el, mert ezek a szárnyasok egymást, mindezzel együtt és mindezek ellenére, szeretik. Milyen szép is a társas kapirgálás a közös szemétdombon. 1970-ben született meg, Mata János tervei alapján. Kukori Márkus László, Kotkoda Psota Irén hangján szólalt meg.

Jamie és a csodalámpa

A vörös hajú brit kisfiú Jamie, még 1976-ban kapcsolta be varázslatos elemlámpáját, s utána mintegy harminckilenc epizódon át, kísérgette őt hűséges barátja Sajó kutya a kakukkföldi kalandokra. A történetekre már nem is nagyon emlékszem, de a főcímzene, tudom, mindig fotelba ragasztott.


Kacsamesék

Az amerikai rajzfilmsorozatot a Walt Disney Company gyártotta. A főszereplő, Dagobert McCsip a dúsgazdag kacsa. Az első részt 1987. szeptember 18-án vetítették az USA-ban. Ekkor még csak öt epizódot adtak le. A kedvező visszajelzések arra ösztönözték az alkotókat, hogy folytassák a rajzfilmet. Összesen 100 epizód, plusz egy mozifilm született meg ezek után. Az utolsó részt 1990. március 1-jén adták le Amerikában. A rajzfilmet számos országban vetítették, mint például Franciaország, Spanyolország, Németország, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svédország.

Magyar népmesék

Az 1971-ben alakult Kecskeméti Műterem kezdetben a Pannónia Filmstúdió leányvállalata volt, ahol elsősorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítő tevékenység folyt eleinte. Jankovics Marcell volt az egyik oktató. A Kecskeméti Stúdió egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék 1977-től. A rendezők: Horváth Mária, Jankovics Marcell, Nagy Lajos, a meséket Szabó Gyula mondja el. A világszerte ismert magyar rajzfilmsorozatot közel 30 évig készítették, az eddig képernyőre került 78 epizódhoz újabb 22 mesét rajzolnak az elmúlt években.

Folytatás következik… Mézgáék, Pampalini, Nils Holgersson, és Pom-pom sem maradhatnak ki a retromesék közül. Amíg megjelenik a második rész, irány a videó vagy DVD kölcsönző, és amelyikhez kedvük támadt, nézzék meg.