A Himnusz költőjének egész alakos szobra, Bíró Lajos, Mátészalkán élő és alkotó szobrászművész alkotása, a nyírségi nagyvárosban, a megyeháza előtti téren áll.
A költőt szívre tett kézzel ábrázoló köztéri alkotás avatóünnepségén Fülöp István, a megyei önkormányzat elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében kiemelte: a térségi helyhatóság a Himnusz születésének 185., és Kölcsey Ferenc halálának 170. évfordulójára emlékezve emeltette a szobrot.
Hozzátette, hogy az önkormányzat mindig is gondoskodott az ezeréves államiság értékeinek megőrzéséről, ápolásáról, s a múlt évben döntött arról, hogy a megyeszékhelyen is szobrot állít a Himnusz költőjének, a valamikori Szatmár vármegye országgyűlési követének.
Kölcsey Ferenc a kézirat tanúsága szerint a térség településén, a mai Szatmárcsekén 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását - ez a nap 1989 óta a magyar kultúra napja -, s 1829-től az akkori Szatmár vármegye jegyzője, 1832-től pedig országgyűlési követe volt.
A nyíregyházi szoboravatáson a költő irodalmi munkásságát Jánosi Zoltán, a helyi főiskola rektora és Imre László akadémikus, a Kölcsey Társaság elnöke elevenítette fel.
A leleplezett szobrot az egyházak papjai, Bosák Nándor római katolikus és Keresztes Szilárd görög katolikus nyugalmazott püspök, valamint Sipos Kund Kötöny református és Sztankó Gyöngyi evangélikus esperes áldotta meg.
A magyar kultúra napja alkalmából vasárnap Szatmárcsekén rendeznek Kölcsey-ünnepséget, a helyi református templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak, amelyen Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Bosák Nándor, a Magyar Katolikus Egyház debrecen-nyíregyházi egyházmegyei püspöke hirdet igét. Azt követően adják át a Kölcsey Társaság idei elismerését, majd a szatmárcsekei híres csónakalakú-fejfás temetőben megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc síremlékét.
