„Budapest életveszélyben van”
Budapest 2008-as évéről írtunk már a költségvetés, az intézmény rendszer és a különböző fejlesztési tervek vonatkozásában. Most az ELMŰ és a Főgáz privatizációjáról, valamint a Demszky-féle vezetés jövőjéről lesz szó Atkári János, egykori főpolgármester-h
2008. január 21. hétfő 12:03 - Pór Károly
A privatizációkkal kapcsolatban, akár csak sorozatunk korábbi részeiben, elsőként a fővárostól kértünk és kaptunk felvilágosítást. Ebből kiderült, hogy a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) fővárosi tulajdonban lévő10,54 százalékát a Magyar Villamos Művek Zrt. veszi meg részvényenként 30 ezer forintért, vagyis összesen több mint 19 milliárd forintért. A Főgáz önkormányzati tulajdonrészére az év során szeretne pályázatot kiírni az önkormányzat. A bevételeket előzetesen nehéz megbecsülni, nagyjából 100 milliárdos nagyságrendű lehet a Főgáz részvényekből származó bevétel. Az értékesítés hosszú folyamat, erről is a Fővárosi Közgyűlés határoz majd.
Atkári a privatizációk kapcsán megjegyezte: nem híve annak, hogy a főváros olyan vagyonnal rendelkezzen, ami nem közvetlenül szükséges az általa vállalt szolgáltatások működtetéséhez, az önkormányzatnak ugyanis nem az a dolga, hogy magánpiaci szereplő legyen. Ugyanakkor szerinte a szóban forgó két legfontosabb társaság esetében meg kellett volna vizsgálni, hogy a főváros tulajdonosi szerepe kapcsolódik-e szolgáltatás szervezői, vagy ellátói szerepéhez. Vagyis például vizsgálni kellett volna, hogy a Főgáz és az ELMŰ privatizációja milyen mértékben befolyásolhatja a BKV, a Főtáv, a Budapesti Erőmű, vagy éppen a Budapesti köz- és díszvilágítás működtetését.
Atkári szerint a Főgáz és az ELMŰ eladható, de csak akkor, ha ezt, az imént említett, más szolgáltatásokkal való kapcsolatot vizsgáló szakértői vélemény is alátámasztja, ilyen tanulmány viszont nem készült. És ugyancsak nem készült olyan részletes felmérés, amely azt vizsgálta volna, hogy mikor, és hogyan, mennyiért érdemes eladni ezt a két céget. Atkári szerint az ELMŰ-t például túl gyorsan, időszorításban, hevenyészett vizsgálatok után értékesítették, így nem lehet megmondani, hogy az érte kapott 19 milliárdos bevétel jónak mondható-e. „Márpedig ha erre nem lehet egyértelmű választ adni, akkor baj van, mert az annyit jelent, hogy nem felelősen bántak a közpénzzel” – jegyezte meg Atkári.
A főváros felelőtlenségét példával is alátámasztotta: „A fővárosi vezetés egészen elképesztő felkészületlenségére utal az, amikor a pénzügyi bizottság elnöke, Tüttő Kata azt nyilatkozta, hogy 50 és 200 milliárd közötti bevételre lehet számítani a két cég eladásából. Aki ekkora sávban tudja ezt megbecsülni, annak fogalma sincs arról, hogy valójában mire is lehet számítani.”
Atkári még egy általa „elemi szakszerűtlenségnek” nevezett problémára is rámutatott. Arra, hogy a költségvetési koncepcióban a privatizációkból remélt bevételek mellett szerepelnek 6,5 milliárdos értékben osztalék és hozambevételek is, de ha az ezek legnagyobb hányadát kitevő két vállalatot privatizálja a főváros, akkor nem lesz ekkora osztalék és hozambevétel, vagyis ebből következően a tervezetthez képest automatikusan kevesebb lesz a bevétel, nagyobb lesz a hiány. „Erre a másik notórius személyiség (Tüttő mellett), az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője John Emese olyan választ bírt adni, hogy amíg a főváros a birtokában van a két vállalatnak, addig kötelező az osztalék és hozambevétel feltüntetése. Ez egyszerűen egy költségvetési koncepcióban, ami egy prognosztizáció a jövőre nézve, nem felel meg az általános elemi logika szabályainak, legalábbis annak, aki kijárta az általános iskola első négy osztályát. Ha John Emese ennyit lát a dolgokból, akkor a főváros életveszélyben van” – mondta ki Atkári.
Budapest hosszú távú, sikeres jövőének egyik legnagyobb záloga az önkormányzati rendszer kettősségének megszüntetése, az „állam az államban” rendszer felszámolása. Erre a felvetésünkre a Fővárosi Önkormányzat elmondta azt, amit eddig is tudtunk, vagyis, hogy az önkormányzati törvény 2/3-os törvény, annak megváltoztatásához tehát a Parlament 2/3-ának kellene egységesen szavaznia. Hozzátették, hogy a főváros vezetése támogatja a közigazgatás átalakítását, ehhez azonban az ellenzék támogatására is szükség van. Az önkormányzati rendszer átszervezését Atkári is fontosnak tartotta: „Ez az átszervezés nagyon komoly megtakarításokat hozhatna, és úgy is meg lehetne valósítani, hogy a jelenlegi lokális demokrácia keretei is (más formában) működtethetők legyenek. Az önálló adókivetési, költségvetés alkotási joggal felruházott kerületi önkormányzatok megszüntetése a főváros életképességének egyik alapfeltétele. Abban viszont biztos vagyok, hogy ebben az irányban nem lesz előrelépés ebben a ciklusban a rendkívül komoly személyi és lobbi érdekek miatt.”
Atkárival Demszky Gábor jövőjéről is beszélgettünk, akivel kapcsolatban sokan már készpénznek veszik, hogy nem vág neki még egy ciklusnak. Atkári szerint a közvélemény lecsendesítését szolgálja az, hogy jelenleg nincs napirenden ez a téma, és nincs egyértelmű állásfoglalás ezzel kapcsolatban. „Egyszer valóban elhangzott, hogy 2010-ben visszavonul, de utána már csak ködösítéseket hallhattunk ezzel kapcsolatban, miszerint ő most a nagy feladatokra, a főváros és a kormány kapcsolatára koncentrál, és nem akar a jövőjét firtató kérdéssel foglalkozni, ami annyit jelent: nem akarja többet kimondani, hogy ő már nem indul. Ezzel együtt én nem adnék sok esélyt Demszky újraválasztásának, kivéve, ha az MSZP nem lesz ugyanolyan béna, mint eddig volt, mert az egyértelmű, hogy Demszky csak koalíciós jelöltként tud nyerni.” – mondta a főpolgármester egykori helyettese, majd kérdésünkre hozzátette: „ha nem indul el Demszky főpolgármester-jelöltként, akkor ő a fővárosi politikából nyilván kivonul. Őt az igazi munka, hogy mondjuk amolyan tanácsadóként tolja a szekeret, totálisan nem érdekli.”
"Annak aki tudatosan, és tudatlanságból adódóan is évekig valótlanságokat állított, a tiszta és őszinte beszéd rendkívüli feladat. Ha a jelenlegi garnitúra valamennyire is hitelképessé akar még válni, akkor minimum a saját őszödi beszédét el kellene mondania, de reálisan nézve erre ők már nem lesznek képesek. Nincs meg bennük a politikai bátorság és az intellektuális erő sem, mert nem elég valamit bevallani, hanem valami jót is illene mondani, erre pedig nincsenek felkészülve. Ez annyit jelent, hogy a főváros gazdasági válsága mélyülni fog." - zárta mondandóját Atkári.
Sorozatunk záró részében a fővárosi közlekedés lesz a téma.