Selyemzsinórmérték és Ficsor

Szeteyt megelőzte már egy másik bizalmas, Gál. J. Zoltán távozása. A koalíciót oly sok alkalommal kimosdató, az ellenzék által iskolai végzettsége miatt támadott egykori szóvivő családi okokra hivatkozva vonult vissza. A hivatalos tájékoztatás alapján születendő gyermekével akar több időt eltölteni, ám nem tartja kizártnak későbbi visszatérését a frontvonalba. A belső hírmorzsákból azonban más is összerakható: sokak szerint Gál J. és Gyurcsány korábbi viszonya nem volt az igazi az utóbbi hónapokban, sőt, egyre több konfliktus árnyékolta be együttműködésüket.

Márpedig egy kabinetfőnök a mindenkori kormányfő jobbkeze: ő irányítja az elnök közvetlen munkatársait, és a legnagyobb hatással van a miniszterelnöki holdudvarra. Ráadásul Gál J. a MEH államtitkáraként a rendezvényszervezésért is felelt, többek közt a 2007-es, szerencsére simán lezajlott tragikus tűzijátékért. Egyszóval fajsúlyos ember a kabinetfőnök, általában ismeretségi alapon is nevezik ki, ezért ha elfogy a bizalmi tőke, elkerülhetetlen a hivatalvesztés.

Természetesen szakmai okok is közrejátszhatnak egy ilyen fontos pozícióból történő menesztéskor: Gál J. esetében a megszorítócsomag gyenge kommunikációja lehetett ilyen. Ezt erősíti, hogy a szocialisták visszahívták Szigetvári Viktor egykori kampányfőnököt, akinek most ötödannyi idő alatt kell lenyomnia a reformpirulát a társadalom torkán, mint Gáléknak. Ennek ellenére az MSZP-sek bizakodóak, hiszen Szigetváritól nem a napi eseményekre adott kényszerű és koncepciótlan reagálások sorozataként képzelik a kormányzati kommunikációt.

Gyurcsány azonban elegánsan szakított: nem küldött a médián keresztül selyemzsinórt, sőt, a blogjában megengedően fogalmaz: „Néhány hónapig inkább koncentráljon a családjára, aztán majd visszajön, és megtalálják neki azt a legjobb feladatkört, illetve megbízást, ami az akkor elvállalható terheléséhez illeni fog.” A nevető harmadik már természetesen kijelöltetett, ő pedig Ficsor Ádám, jelenlegi agrárállamtitkár. Ficsor a párton belül a gyurcsányista Progresszív Platform élharcosa, így várhatóan nem konfrontálódik majd kenyéradójával.

Sors, nyiss nekem TÉR-t!

Bizonyos reformokat nem csupán a társadalommal kellett megtetetni, hanem a Parlamenten belül dolgozókkal is. Ez sem mindig ment. Szetey Gábor személyügyi államtitkár kedden jelentette be távozási szándékát, ő indoklásképpen korábbi munkáltatója visszautasíthatatlan felkérését említette, illetve, hogy nem érezte eléggé munkája során a miniszterelnök támogatását. Hogy pontosan mire gondolhatott, arról csak találgatások vannak, de legvalószínűbb, hogy az általa kidolgozott és bevezetett Teljesítményértékelő Rendszer (TÉR) lehetett a buktató.

A TÉR a kormányfő környezetében dolgozók munkáját értékelő, és javadalmazásukat egységesítő rendszer, amelyet másfél év alatt fejlesztettek ki. Ennek végeleges bevezetése még ebben a hónapban várható, ami Szetey küldetésének befejeződését jelenti: ez is állhat a távozás hátterében. Másfelől a teljesítmények tisztázása szúrhatta a zavarosban előszeretettel halászó kollégák szemét, így okkal bojkottálhatták az államtitkár átvilágító intézkedéseit. Akárhogy is van, Szetey megpendítette, hogy hajlik egy gazdasági szférából érkező ajánlatra, ami mégiscsak elegánsabb távozás, mint Gálé. Egyesek tudni vélik, hogy jelenlegi, közel sem éhbérnek nevezhető fizetésének a kétszereséért dolgozhat majd. Ám túl azon, hogy ez csak feltételezés, még mindig hízelgőbb indok a lelépésre, mint Gálé , aki apasági szabadságáról is csak „elvállalható terheléséhez” illő munkát vállalhat.

Szetey rendcsinálása egyébként különösebb sajtóvisszhang nélkül zajlott az emlékezetes coming outjáig; azzal viszont végérvényesen magára irányított a média figyelmét. Így nem lehet azon sem csodálkozni, hogy tavaly szeptemberben jó pár újság észrevette Szetey volt cégének sikerét egy állami tenderen. A köztisztviselők tréningeztetésére kiírt pályázatot ugyanis a Develor Tanácsadó Zrt. nyert meg, ahol 1995-ig az államtitkár kisebbségi tulajdonos volt. A pályázaton a társaság több mint 37,5 millió forintnyi közpénzhez jutott, ám tagadták, hogy Szetey volt a siker oka: „...akinek kiválásában az annak idején a kifejezetten rossz hangulatú együttműködés is szerepet játszott. Vagyis pontosan ezen kedvezőtlen körülmények ellenére kapta meg a Develor a megbízást (…) a gyanú legcsekélyebb árnyéka sem vetülhet sem a cégre, sem pedig Szetey Gábor államtitkárra.”

A nyilvánvaló szerecsenmosdatásba nem bukott bele az államtitkár, ahogy azt is túlélte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak népszerűsítését nyerte meg a 100 millió forintot érő tenderen az a cég, amelynek jogelődjét épp ő alapította. Emlékezetes, Kiss Elemér kancelláriaminiszter hasonló összefonódások miatt kényszerült távozni pár éve, igaz, ő az állami támogatást elnyert jogi cégéből ki sem lépett, csupán szüneteltette ott ügyvédi tevékenységét.

Humánusan lapátra

Két bizalmi ember lelépése alapjaiban nem rengeti meg Gyurcsány pozícióját, ugyanakkor rendkívül nehéz feladat olyanokat találni eme posztokra, akik szakmailag és emberileg is kijönnek az egyébként sem könnyű természetű miniszterelnökkel. Gál esetében a pótlás már megoldott, Szeteynél még nem tudni biztosat.

Stílszerűen végül idézzük fel, hogyan kell valakit empatikusan kirúgni: „A legfontosabb az, hogy az elbocsátandó dolgozó azt érezze, hogy van új kezdet, és továbbképzéssel, lehetőségek keresésével segíti őt a nyilvánvaló személyes tragédia minél hamarabbi kilábalásához.” Az emberséges gondolatot egyébként épp Szetey fogalmazta meg 2006 nyarán.