2024. november 21. - Olivér

Hegyi Gyula kalapot cserélt

Hegyi Gyula az MSZP Európa Parlamenti képviselője. Politikai karrierjét a Demokratikus Chartában kezdte, végül szocialista színekben lett európai képviselő. Verespatakról, a civilekkel vívott vitájáról és az egészségügyi reformról vallott alternatív nézet
2008. január 23. szerda 12:03 - Tálos Lőrinc



Többször kifejtette, hogy a zöldeknek a baloldalon a helyük és a szocialistáknak kellene megszervezni a politikai képviseletüket. Szeretnék megszerezni támogatásukat?

Természetesen az lenne a jó, ha nem csak azért nyitnánk a zöldek felé, hogy a szavazataikat megszerezzük és aztán elfelejtkezzünk róluk. Az én értelmezésemben a környezetvédelem valóban baloldali érték. Igaz, olyan embereknek is fontos lehet a környezetvédelem, akik nem vallják magukat baloldalinak. Az alapgondolat mégis ugyanaz: fellépni a társadalmi igazságtalanságokkal szemben. A környezeti károknak mindig a szegény emberek, a szegény régiók, a szegény országok az áldozatai. A környezetszennyezés végül mindig lecsorog a szegényekhez. A szeméttelepek mellett mindig a legszegényebbek laknak, a legszennyezettebb levegőben pedig mindig az alsó középosztály. A környezetszennyező iparágakat mindig a szegény országokba telepítik, a környezetkímélő technológia pedig a gazdag országokban van.

A mai zöld mozgalmak és zöld pártok fősodra nem csak napi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, hanem a liberális demokrácia kiszélesítésére, az aktív állampolgárságra és a civilek politikában való részvételére is hangsúlyt fektet. Ez nehezen egyeztethető össze az ön által képviselt állásponttal, ami alapvetően a politika elefántcsonttornyában ülőkre bízná akár a környezetvédelem ügyét is.

Hegyi Gyula:
Ne legyen elegünk a demokráciából!
Vay Azokhoz, akiknek elegük van című írása (október 22.) felsorolja mindazokat a tetszetős, de többnyire téves közhelyeket, amelyek a magyar közbeszédben a "civil szférát" övezik. Pontosabban azokat a "civileket", akik a választásokon politikai pártként megmérettetik magukat, majd amikor alulmaradnak, villámsebesen visszaminősítik magukat "társadalmi szervezetnek", és mélységes megvetéssel szólnak a választásokról és azok győzteseiről. Ez a mentalitás a rendszerváltozás terméke, s 17 évvel az első szabad választások után ideje lenne túllépni rajta. Térségünk számos pártja civil szerveződésként indult, s idővel vagy komoly politikai erővé nőtte ki magát, vagy eltűnt a történelem süllyesztőjében. A demokrácia feje tetejére állítása az a gondolat, mely szerint a választásokon induló szervezetek közül a sikertelenek a tiszták és erkölcsösek, a népszerűek pedig szükségszerűen korruptak és erkölcstelenek. [...] A magyar parlamenti pártokat sem fogják a "civil kezdeményezések" leváltani. (Ha mégis így történne, akkor pedig a "civilek" válnának profi politikusokká és pártokká, ahogy ez 1989 táján hónapok alatt bekövetkezett.) "Civil forradalom" helyett a létező pártok társadalmi bázisának kibővítésére lenne szükség. Bázison értve azt az alkalmi szavazónál elkötelezettebb, közéleti érdeklődésű embert, aki - tagkönyvvel vagy anélkül - részt vállal egy párt politikájának, szellemi arculatának, társadalmi kapcsolatainak alakításában. Saját pártom, az MSZP sok százezres tömegpártok utóda mind kommunista, mind szociáldemokrata elődjeit tekintve. A harmincezer körüli jelenlegi taglétszám elszomorítóan alacsony, s különösen kevés az olyan fiatal és középkorú tag, aki polgári foglalkozása mellett, bármilyen pártfunkció vagy tisztség nélkül vállal részt a pártéletben. [...] Az NGO-k nem indulnak választásokon, nem tekintik céljuknak a politikai rendszer átalakítását, hanem annak keretei között szervezik a társadalmi akciókat és gyakorolnak nyomást a politikusokra. Ne legyen elegünk a demokráciából, inkább tanuljunk bele együtt annak működésébe.

Forrás: nol.hu
Szerintem nagyon nagy szükség van a közéletben zöld mozgalmakra. Azzal nem értek egyet, hogy a jelenlegi pártokat el kellene zavarni, és valami változásnak kellene történnie. Szerintem, ha a civil mozgalmakból – aminek nagyon sok fiatal aktivistáját ismerem – kinőne egy politikai párt ami a választásokon 40 százalékot érne el, akkor ugyanúgy viselkedne a parlamentben, mint a jelenlegi pártok. Egész egyszerűen az ország modernizálásban, a reformokban vannak szükségszerű feladatok. Az egyedüli MSZP-t leszámítva a jelenlegi pártok is civil mozgalmakként indultak, és most politikai pártként szerepelnek. Ez természetes, néhány állampárti politikust, akik vezető szerepet játszottak – ilyen már alig van, talán Horn Gyula volt az utolsó Mohikán – leszámítva mindenki a civil szférából jött, csak miután bekerül a pártpolitikába új szerepet játszik. Ezért tartom naivitásnak azt, hogy ha új politikai pártok jönnek, akkor azok gyökeresen másképpen politizálnának.

Mennyire tudja a zöld gondolatot képviselni egy nagy pártban? Az MSZP-ben többféle irányzat harcol egymással, ezek nem olthatják ki környezetvédelem képviseletét?

Ebben a kérdésben nem vagyok teljesen elégedett. Úgy gondolom a zöld gondolatnak sokkal hangsúlyosabban kéne megjelennie minden politikai pártban. Igazából egyik pártban sem meghatározó az új, környezettudatos gondolkodás. Ehhez két dolog kellene. Az egyik, hogy mindegyik pártban azok akik ilyen elkötelezettségűek legyenek határozottabbak, markánsabbak. A másik, hogy a civilek tegyék félre a politikai pártokkal szembeni averzióikat és legalább konkrét ügyekben tudjanak együtt cselekedni, vagy legalább együtt gondolkodni. Ez lenne a legfontosabb.

Saját pártjával ellentétes álláspontot képvisel az egészségügyi reformot illetően. Ön a holland helyett a belga modellt helyesli. Belgiumban non-profit biztosítók működnek.

Igen, ezt sohase tagadtam. A jelenlegi reformnak három eleme van. Az első, hogy megmarad a nemzeti kockázatközösség, a másik, hogy több versenyző pénztár legyen, ezekkel egyet lehet érteni. A harmadik, pedig a magántőke bevonása. Ez az a kérdés amire azt gondolom, hogy a reform anélkül is működőképes lenne. Igaz, úgy, hogy a magántőke a kisebbik rész lenne, és jelentős társadalmi kontroll van felette elfogadható. Amikor az otthoni frakció javaslatára elmentem megvizsgálni a különböző modelleket, akkor arra a következtetésre jutottam, hogy Belgiumban van egy nagyon érdekes rendszer, amit otthon nem próbáltunk ki. Ez a versengő non-profit pénztárak rendszere. Egyfelől versengenek, hogy több tagot szerezzenek, másfelől a bevételüket 100 százalékban visszaforgatják az egészségügybe. Sajnálom, hogy nálunk nem ez került kipróbálásra. Hozzá kell tenni, mindenütt ugyanúgy szidják az egészségbiztosítást, nehéz ideális megoldást találni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását