Szerda reggel az embereket nem csak a magántraffipaxozás lehetősége és az ehhez tartozó kérdések foglalkoztatták. Sőt, a Pont Fm rádió reggeli műsorát vezető Fiala János és betelefonálóinak témái érdekes párhuzamokat rajzoltak a tündöklő napsütés mellé.

Először a Népszabadság cikke kapcsán előkerült megmásított Radnóti idézet utórezgései érkeztek a rádió hullámhosszán és ezzel párhuzamosan előkerült Fiala tegnapi tévedése is, miszerint a Magyar Gárdáról pozitívan nyilatkozó Szabó János (elnézést, dr. Szabó János) nem a Fidesz kormány alatt honvédelmi miniszteri pozícióban dolgozó Szabó János. Hanem az Antall-kormány kisgazda agrárminisztere. Persze a könnyűzenében jártas hallgatók ugrottak a témára egy másik szárnyról is: még csak nem is a Padödö által megzenésített csábítóról van szó.

Hogy állhat ez párhuzamba Melocco Miklóssal? A szobrász veszprémi Brusznyai-emlékművének talapzatára átjavított Radnóti idézetet írt. Hogy mi nem tetszett neki? A csecsszopó szó (elnézést, csecsemő). Bár nem tudhatom, hogy Melocco Miklós a kisgyermekek táplálkozásában milyen kivetnivalót talál, meghagyom neki a lehetőséget, hogy a költővel ne értsen egyet. Viszont, hogy felülvizsgálja? Ha nem tetszenek az adott sorok, lehet máshonnan idézni! És vajon Arany János kevésbé lenne szelíd? Hiszen több elbeszélő költeményében használja ugyanazt a rút kifejezést (Toldi, A nagyidai cigányok). Talán kevésbé lenne fájdalmas az ügy, ha egyrészt a szobrász magyarázata helyett elnézést kért volna. Másrészt meg, ha nem az emlékmű leleplezése után napokkal fedezi fel valaki a hamisítást. Harmadrészt talán még az is jobb lett volna, ha tévedésből írta volna át a verset.

Melocco tehát kitart, Fiala bocsánatot kért, az ország Szabó Jánosai megnyugodhatnak, Radnóti Miklós még nem.

Természetesen a tegnapi MLSZ-döntést és a Kisteleki-Várhidi keringőt sem hagyhatták szó nélkül ma reggel. Bár mindenki alhatott a hírre egyet, azért a kedélyek nem nyugodtak le annyira. Amiben általánosan egyetértés alakult ki, hogy itt nemcsak Kisteleki magatartása nehezen érthető, hanem Várhidi Péteré is. Hiszen régi bölcsesség, hogy általában egy méltánytalan helyzetéért, bánásmódért az is felelős lehet, aki hagyja magát.

És ha már a bölcsességnél tartunk a mai reggel az idézet mellett más irodalmi (vagy filozófikus) mellékszállal is rendelkezett. Egy betelefonáló hozta fel Epiktétosz nevét. A rabszolgából felszabadított későbbi filozófus gondolatait a sztoicizmushoz sorolják, és erősen gyakorlati jellegűként említik. Akinek felkeltette a figyelmét, és nem akar vagy tud azonnal antikváriumba rohanni az itt (http://mek.niif.hu/00100/00197/00197.htm) megtalálja a szerző kézikönyvecskéjét. És haladjunk is tovább a szenvedélymentesség jegyében.

Visszatérve e heti kapitány mérlegünkhöz: egy maradt, egy ment. Önszántából. Fiala műsorának vendége volt Németh András, aki a decemberi női kézilabda-világbajnokság után nem mondott le, sőt akkor megerősítették pozíciójában. A műsorban elhangzottak szerint az edző már akkor is távozott volna, azonban akkor még sikerült meggyőzniük, hogy maradjon. Hogy végül mégis mi vezetett a tegnapi döntéshez? A bizalom hiánya, nyilatkozatok, melyekről családjától értesült az edző. Érdekes kérdés, hogy mi lett volna, ha nem kapnak ki az oroszoktól azon az ominózus mérkőzésen. Németh szerint egy sikeres csapatban nem jönnek ki azok a feszültségek, amik most megnehezítik a női kézilabda-válogatott életét. Ha már a párhuzamok napját éljük, felmerül bennem a jelenlegi politikai helyzet Magyarországon. Ha nem lennénk gondban egymás nyakába borulnának a szembenálló parlamenti pártok?

A női kézilabda-válogatott sorsa tehát bizonytalan, vagy legalábbis az, hogy ki folytatja a lányokkal a munkát. Ez azért is adhat aggodalomra okot, mert tavasszal jön az olimpiai kvalifikációs torna, addig meg már - csak a napsütésből is érezhetően - annyira nincs sok idő.

A női kézilabda-válogatott helyett vigyázó szemeinket vessük is inkább a férfiakra! Talán nem sértő azt állítani, hogy míg a nőknél kétségkívül a sportág élvonalába sorolják a magyar válogatottat, addig a férfiaknál az élvonal közeli kifejezés a helytállóbb. Jó csapat, és esélyes arra, amit várnak tőlük (az olimpiai kvalifikációs tornára jutás). Sorsdöntő lehet a ma esti Izland elleni mérkőzés. Ha győznek, kicsit megnyugodhatunk, döntetlen esetén aggódjunk, ha kikapnak, akkor már csak reménykedhetünk.

Ma reggel különböző áttételekkel, de hallhattuk, hogy lehet bocsánatot kérni és korrigálni egy elhamarkodott véleménynyilvánítás után és milyen kár, amikor ez nem történik meg. Azt is, hogy lehet maradni, amikor talán már menni kéne és távozni, amikor már talán inkább maradni kellett volna. És nem utolsósorban szurkolni a férfi kézilabda válogatottnak. Ha másért nem, akkor azért, hogy legalább náluk ne kelljen új kapitányról beszélni.

Fiala János reggeli műsorának ismétlése hallható a Pont FM rádión a 88.1-es frekvencián, hajnali fél 1 és 2 óra között.